NIH: Gazella válasz 2.

A Gazella pályázat kapcsán élénk vita alakult ki az Insider blogon. Legutóbb a Magyar Innovációs Szövetség foglalt állást, amire megjött a Nemzeti Innovációs Hivatal válasza. Ezt teljes terjedelmében adjuk közzé.

A NIH néhány reflexiója a „Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása

a „Technológiai start-up ökoszisztéma építés” tárgyú pályázat újragondolásának szükségességéről” című dokumentumhoz

 

 

Kezdjük az általános észrevételekkel, a félreértések tisztázásával, a hiányos ismeretek pótlásával.

Az állásfoglalásban azt olvashatjuk, hogy az „innovatív technológiákat fejlesztő start-upok több mint 65%-a még soha nem került kapcsolatba akcelerátor/inkubátor szervezetekkel. Ennek legfontosabb oka, hogy az említett szervezetek nagy részének iparági tapasztalatokkal csak korlátozottan rendelkező mentori és tanácsadói hálózata van, illetve gyenge a befektetői kapcsolatrendszere”.

Ezzel szemben az akkreditációs pályázatból egyértelműen kiderül, hogy a bírálati szempontok szinte kizárólag az éppen hiányolt képességek, befektetői kapcsolatok meglétét vizsgálják, nemzetközi szintű elvárásokkal.

Nézzük tovább: ”Ezért szükséges lenne olyan kiírás is, mely az akcelerátor/inkubátor rendszerektől függetlenül célozza a start-upok támogatását.”

A helyzet ezzel szemben az, hogy korábban számos pályázati kiírás támogatta az induló vállalkozásokat, például a közelmúltban lezárult „A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásávalcímű. Ezen pályázati programok korlátozott sikerét pontosan a megfelelő tapasztalatokkal rendelkező és a sikerben érdekeltté tett inkubátorok, mentorok hiánya okozta. A jelen kiírás abban a tekintetben új és egyedülálló a hazai gyakorlatban, hogy az inkubátorokat érdekeltté teszi a startupok sikerében azzal, hogy saját tőke befektetését is megkívánja, aminek fejében az inkubátorok üzletrészt is szereznek a startup-jaikban. Mindennek feltétele, hogy a kiválasztás is az inkubátorokra legyen bízva, így a technológiai, piaci szűrést nem állami hivatalnokok végzik, hanem az adott projektben üzletileg is érdekelt, saját kockázatot is vállaló, magántulajdonban lévő inkubátor cégek. Nem hisszük, hogy a MISz az állami hivatalok általi start-up válogatást, vagy a felelősség nélküli szakértői bírálatot sírják vissza.

 

Pontosan definiálni kell, hogy akcelerátor vagy inkubátor szervezetek, vagy mindkét szervezettípus jogosult-e pályázat benyújtására a kiírásban.”

A pályázat nem kíván definíciós kérdésekben állást foglalni, mindazok az inkubátor/akcelerátor (a továbbiakban a rövidség kedvéért az inkubátor elnevezést fogjuk használni) szervezetek pályázhatnak a siker reményében, akik a fenti modell alapján, a közzétett bírálati szempontoknak megfelelő, nemzetközi szintű szakértelmet tudnak felmutatni. Félreértés az is, hogy az  I. alprogram futamideje 36 hónap. Ténylegesen az akkreditáció 8+2 évre szól, csak az elnyerhető, induló de minimis támogatást kell maximum 36 hónap alatt felhasználni. Az első évben – az átlagnak megfelelő – hat startup-ot befogadó inkubátor esetén az inkubátor támogatása az adott inkubátorral kapcsolatos összes támogatásnak kevesebb, mint 10%-át teszi ki. Ez alapján nem állítható, hogy a „jelenlegi kiírás I. és II. alprogramjainak főbb súlypontjai az akcelerátorokat/inkubátorokat működtető menedzsment személyi költségeinek finanszírozás”. Megjegyezzük továbbá, hogy a II. alprogramot az inkubátorok támogatásával értelmetlen összekapcsolni, hiszen az tulajdonképpen egy speciális ötletpályázat, ami startup-ok, sőt nem jogi személyek projektjeinek legkorábbi fázisát támogatja (vagyis nem az inkubátor menedzsmentjét), azonban már itt is alkalmazva azt a megközelítést, hogy egy üzleti szempontokat érvényesítő szervezet végezze a szűrést és ne egy állami hivatal.

Sajnos az anyag néha szőrszálhasogatásig viszi a kritikát, pl. amikor azt mondja, hogy nem helytálló az az állítás miszerint az inkubátorok a nemzetközi gyakorlatban bizonyos feltételek esetén 8-15%-os üzletrészt szereznek, hanem azt állítja, hogy „általában 10%-ot”. (A 8-15% átlaga 11.5%, számunkra nem tűnik elvinek a különbség ….)

Az anyag felsorol 5-6 különböző modellt, illetve konkrét inkubátor vállalkozást, amiknél az általunk adaptált, nemzeti szintű állami-magán modellek, az izraeli technológiai inkubátor modell, a finn Vigo accelator modell és a szingapúri technológiai inkubátor rendszer sokkal több és hosszabb pozitív tapasztalatot tudnak felmutatni. Vagyis az általunk kidolgozott megoldás a legjobb nemzetközi tapasztalatokra épül.

Az inkubátor és a startup szerződését (2.old. 3. bekezdés) az általunk kidolgozott modell csak pár pontban köti meg (max 24% tőkerészesedés, újabb befektetés csak a 2.évben) a többit rábízza a szerződő felekre. Ezért nem dolgoztunk ki és egyelőre nem is szándékozunk kidolgozni szerződés mintákat.

 

Egy újabb félreértés (2.old. 5. bekezdés)  „nem életszerű az, hogy a pályázat alapvetően utófinanszírozású”.

Ezzel szemben a III. alprogramban  az előleg 50%-os és csak 25% az, ami utófinanszírozású. Biztosak vagyunk benne, hogy ez nem fogja „teljesen ellehetetleníteni” az állami támogatás felhasználását.

 

Egyetértünk viszont azzal a felvetéssel, hogy érdemes a „banki hitel és egy állami pályázat hibridjét” is bevenni a startup ökoszisztéma fejlesztési programjaiba és már konkrét elképzelésünk is van arra, hogy a tervezett következő kiírásban a IV. alprogram (piacra lépés támogatása) egy ún. soft-loan formában történne.

 

Nagyon nem értünk egyet a szabadalmi kérdésről írtakkal (2. old. 6. bek.):

  • A szabadalmaztatás természetesen nem kötelező, nem is mindig lehetséges, ezért a pályázati kiírás ezt csak, mint elszámolható költséget említi. A II. alprogramnál pedig egy pótlólagos forrást biztosít, azoknak, akik számára a szellemi tulajdon védelme járható út.
  • Alapvető szabadalmi szabály, hogy a jogvédelmet azelőtt kell megcsinálni, mielőtt a szellemi tulajdon valamilyen formában (pl. prototípus, publikáció, stb.) nyilvánosságra kerül. Az Állásfoglalás szabadalmi jogi szakértők szerint is szakmailag teljesen hibás nézeteket tükröz.
  • A szellemi jogvédelemmel kapcsolatos szakismeretek és tudatosság színvonalának emelése kiemelt feladat hazánkban, ezért fordítottunk külön figyelmet a pályázati kiírásba erre.

 

Összefoglalásképpen a következőket szeretnénk leszögezni:

A pályázati kiírásokat („Technológiai start-up ökoszisztéma építés” és az „Akkreditált Technológia Inkubátor” cím elnyerése) számos szakmai egyeztetés előzte meg a hazai start-up ökoszisztéma fontos szereplőivel és a kiírások megjelenését szokatlanul nagy várakozás övezte. A kiírások megjelenésével kapcsolatban számunkra is meglepő módon nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a mérvadó start-up-os körökből. Július 31-én több mint 100 fő részvétlevél nagyon hasznos konzultációt tartottunk az érdeklődők számára és a honlapunkon folyamatosan megválaszoljuk a felmerülő kérdéseket.

(http://www.nih.gov.hu/innovacios/akkreditalt-technologiai-inkubator/gyik/ati-2013-gyakran )

Természetesen voltak hasznos kritikai észrevételek is, ezek alapján az elírásokat, pontatlan fogalmazásokat menetközben javítjuk. Ugyanakkor szeretnénk megnyugtatni a pályázat iránt érdeklődőket, hogy azt nem fogjuk visszavonni, a jelen kiírást érdemben nem fogjuk átdolgozni, újragondolni.  Ugyanakkor a jelen pályázat tapasztalatait hasznosítani fogjuk az inkubátor program tervezett folytatásában.

 

* * *

 

A továbbiakban az Állásfoglalás „Részletes észrevételek” fejezetére reagálunk a szöveg közé írt válaszokkal, csak azokat a bekezdéseket idézve, amivel kapcsolatban fontosnak éreztük véleményünk kifejtését.

 

„A.2. Rendelkezésre álló forrás és a támogatható pályázatok várható száma

A II. alprogramban az akcelerátor/inkubátor szervezet 100%-os finanszírozást kap 80 db projekt iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére. Azonban sehol nincs utalás arra, hogy ki lesz az így bejelentett szellemi jogok tulajdonosa illetve ki rendelkezik a hasznosítási jogokkal. Explicit magyarázatot szükséges fűzni ehhez a ponthoz.”

 

Természetesen a szellemi jogok tulajdonosa a bejelentő vállalkozás vagy magánszemély lesz, egyébként is a finanszírozást a startup, (ebben az alpontban magánszemély is) kapja, az Állásfoglalás ezt az alapvető körülményt itt is félreértette.

 

A.5. Kötelező vállalások pont ellentmondásai

  • a legelső bekezdésben hivatkozott F.1.2 pont nincs, feltételezhetően F.1 pont a helyes hivatkozási pont,

Köszönjük az észrevételt, természetesen az F.1 a helyes hivatkozási pont.

  • nem derül ki, hogy a III-as alprogram esetében mik a kötelező vállalások,

A III. alprogramra nem került meghatározásra kötelező vállalás, az inkubátor vállalásain keresztül teljesül a program remélt eredménye, hiszen inkubátoronként legalább egy vállalkozás kifejlesztett termékével piacra kell lépni. 

  • az A.5.1.3. pontban nem egyértelmű, hogy milyen határidővel kell a kötelezettséget vállalniuk az inkubátoroknak,

A vállalás csak a program időtartamán belül értelmezhető.

  • az A.5.2 és az A.5.2.1 pontban a szöveg az A.5.3.1 – A.5.3.3 feltételekre hivatkozik, de ilyen számozás nincs,

Köszönjük az észrevételt, természetesen az A.5.2 és az A.5.2.1 pontban foglalt szöveg helyes hivatkozása az A.5.2.1 – A.5.2.3. pontban megjelenő vállalások.

  • az A.5.2.1. pont kötelező értékesítői munkakört ír elő. Mi a célja egy esetleg szükségtelen pozíció fő feltételként való kikötésének? Start-up cégeknél, speciális jellegűk vagy a munkaszervezet kis létszáma miatt az adott munkakör akár teljesen szükségtelen vagy fölösleges is lehet, ez nem tesz hozzá az innováció eredményességéhez vagy üzleti/gazdasági értékéhez,

A IV. alprogram végére a programcél szerint a sikeres eredményt elérő vállalat piacra lép a termékével, így ezen a ponton kiemelten fókuszba helyeződik az értékesítési tevékenység, hiszen ez fontos lépése annak, hogy a projektbe eddig befektetettek megtérülni kezdjenek. Amennyiben az értékesítési tevékenység nem kap megfelelő ráfordítást, (ami sajnos gyakori a magyar technológiai cégeknél) akkor az elért eredmény sem hasznosul, nem jut el a fogyasztóhoz.

  • az A.5.2.2. pont esetében véleményünk szerint kérdéses, hogy a 30%-os üzleti hasznosíthatóság mennyire vállalható egy induló startup esetében. Javasoljuk ennek felülvizsgálatát.

Az A.5.2. pontban felsorolt vállalások közül 2 vállalás a kötelező, így a pályázónak van lehetősége mérlegelni, és más vállalás mellett dönteni, amennyiben ezt túl kockázatosnak tartja.

A start-up (gazella) cégek piac közeli (gyakran piacteremtő) eredményes fejlesztéseinek egyik jellegzetessége épp a gyors, dinamikus, kiugró növekedés (árbevétel, vállalat, erőforrás, stb.).

 

A.6.1. A pályázat benyújtásával kapcsolatos egyéb feltételek

Zavaró, hogy a 9. o. 2 bek. 1. pontjában meghatározott „legfeljebb hat éve működő vállalkozás” feltételt, a következő B.1. a) pontban jelentősen leszűkítik.

 

A 9. o. 2 bek. 1. pontjában meghatározott „legfeljebb hat éve működő vállalkozás” feltétel a fiatal innovatív vállalkozások általános, EU jogszabály szerinti lehatárolására vonatkozó elemeket tartalmazza, (melyek túlmutatnak a jelen programon), és a B.1. a) pont határozza meg a jelent pályázat konkrét, annál szigorúbban korlátozott pályázói körét.

 

C.2. Elszámolható költségek köre

Az I-es alprogram esetében mindenképpen szükséges a támogatás jogcímét de minimis-ről megváltoztatni más költségtípusra, mivel a lehetséges pályázók jelentős része már felélte de minimis kereteit, így elesne a pályázaton való indulás lehetőségétől.

 

A TVI állásfoglalása szerint ebben az esetben más támogatási lehetőség nincs.

 

D.4 Biztosítékok köre

Kötelező a biztosítéknyújtás azon pályázók részére, amelyek nem érték el a kétéves működést. Ez jelentős piackorlátozást jelent és feltételezi, hogy egy potenciális inkubátornak több mint két éve meg kellett volna alakulnia.

Ugyanezen biztosíték-nyújtási kötelezettség érvényes a pályázó start-upok részére. A start-upok ökoszisztémájára általánosan jellemző, hogy olyan fiatalok kezdenek vállalkozásba, akiknek nincs sokéves alkalmazotti múltja, így anyagi tartalékokkal egyáltalán nem rendelkeznek. A start-up életformát kitörési lehetőségként élik meg, ami tipikusan a fiatal generáció sajátja. Ezért nem életszerű elvárni a start-upoktól, hogy a kiírásban meghatározott biztosítékokkal rendelkezzenek. Az ilyen módon megkövetelt biztosítékok egy banki hitel és egy állami támogatás keresztezéséből létrejött erőltetett rendszer, amely elriasztja a start-upokat a pályázástól és ellentétes a nemzetközi jó gyakorlattal.

 

Mi is szívesebben vettük volna, ha erre nincs szükség, azonban a biztosíték nyújtása jogszabályi előírás. Megoldást jelent erre a problémára az NFÜ által elfogadott garanciavállaló pénzintézetek által kedvezményes feltételekkel nyújtott garanciája.

 

Az I-es alprogramra az állam (pontosabban az állam kijelölt szerve, a Nemzeti Innovációs Hivatal) akkreditációja után lehet pályázni, mely jelentős piacszűkítést jelent, és komoly visszaélésekre ad lehetőséget, és önmagában nem garantálja az innovatív vállalkozások kialakulását. A kétlépcsős pályázati forma (külön az ATI cím elnyerésére, és külön a technológiai inkubátor felállítására) egyébként is bonyolult és fölösleges.

 

A kétlépcsős megoldás biztosítja az inkubátorok megfelelő szakmai kiválasztását, amint azt a válaszunk első felében részletesen kifejtettük. A visszaélésekkel való inszinuációt visszautasítjuk, azonban megjegyezzük, hogy a héttagú bíráló bizottságban két külföldi és egy magyar, nemzetközileg elismert, független szaktekintély is részt fog venni, ami önmagában is garanciája lesz a szakmai döntéshozatalnak.

 

 

Budapest, 2013. augusztus 8.

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Hazai pálya
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.

7 hozzászólás

  1. Rumata hozzászólása:

    Végtelenül bájos – akarom mondani: kétségbeejtő és sírnivaló – ahogy az illetékes elvtársak elvitatkozgatnak a lényegtelen részleteken, miközben a dolgok lényegének mégcsak a halovány szellője sem érinti meg őket.

    Vegyük például azt a teoretikus kérdést: az első kell legyen-e az iparjogvédelem, vagy talán nem is fontos.

    A MISZ képviselője – az innovációval kapcsolatos totális tudatlanságot mutatván – azt állítja, hogy az iprjogvédelem nem is fontos, mivel az ötletek túlnyomó része nem is védhető.

    Pedig nyilván nincs igaza.

    Mert ami nem védhető, az vagy nem is igazán innóvum, vagy ha mégis innóvum, akkor sem érdemes vele foglalkozni, mert védelem nélkül a nagyok semmi pillanat alatt ellopják.

    Ezzel szemben a NIH képviselője – az innovációval kapcsolatos totális tudatlanságot mutatván – arról beszél, hogy először jöjjön az iparjogvédelem, és csak azután szabad a további lépésekkel foglalkozni.

    Pedig nyilvánvalóan nincs igaza.

    Mert még gyűszűnyi aggyal is nyilvánvaló, hogy bármilyen ötlet iparjogvédelmébe csak akkor szabad belevágni, ha már megvan a pénz az ötlet megvalósításához.

    Az iparjogvédelem ugyanis időzített bomba: ha az ötletgazda a bejelentést követően záros időn belül nem jelenik meg a piacon, akkor az iparjogvédelemet nem lesz miből fizetnie.
    Vagyis az egészet elbukja.

    Csak annyit ér el vele, hogy attól kezdve már mindenki tudni fog róla.

    Nyilvánvaló tehát, hogy se a NIH, se a MISZ nem ért egy böffentésnyit sem az innovációhoz.

    Mert ha csak egy csöppet is értenének hozzá, akkor még részegen hajnalban felrázva az ágyban is tisztán artikulálva kéne hangsúlyozniuk, hogy az iparjogvédelem és a piaci megjelenés vagy együtt valósul meg, vagy nem ér semmit se.

    —————————————————-

    De még ennél is súlyosabb probléma, hogy se a NIH, se a MISZ tudatáig nem jutott el az a tény, hogy a Gazella pályázatban kiírt 80MFt-os megvalósítási keret semmi olyan ötlet megvalósítására nem elegendő, ami a magyar gazdaság számára bármiféle tartós hasznot hozhatna.

    De hát akkor mi értelme erre közpénzt fordítani?

    Tartós hasznot ugyanis csak egy tartós piaci jelenlétre képes új termék hazai gyártása hozhatna.

    Egy valamirevaló innovatív termék kifejlesztéséhez viszont a 80MFt nemhogy nem elég, hanem csupán egy rossz vicc. Csak arra jó, hogy a startup félúton a piac felé éhenhaljon, és az ötlete a kutyák martalékává váljon.

    Persze egy forradalmian új internetes társkereső vagy egy zseniálisan újszerű táblázatkezelő program piacra vitelére nyilván bőven elég volna a 80MFt.

    Csakhogy könyörgök, hogy a fenébe fog a mégoly zseniális társkeresés és táblázatkezelés a magyar gazdaság fellendüléséhez akárcsak egy szellentésnyivel is hozzájárulni?

    Oké, értem és elfogadom. Ezekhez a kis befektetésigényű projektekhez is érdemes Gazella támogatást adni.

    De vajon miért kell már eleve olyan alacsony összeghatárt megállapítani, hogy egyetlen komolyabb innovatív termék piacra vitele se férjen bele?

    Miért nem bízzuk az érintettek döntésére, hogy melyik projektre mekkora befektetést szánnak?

    Miért zárjuk ki még a puszta esélyét is annak, hogy a Gazella keretében bármi komolyabb ötlet is megvalósulhasson?

    ———————————————–

    Mélységesen sajnálom, hogy Korányi úr a felmerült kételyek alapján nem a pályázat visszavonását és teljes újragondolását, hanem csupán a megfogalmazás pontosítását látja szükségesnek.

    Sírnivaló, hogy miközben a startupoktól minden létező fórumon megkövetelik az ötlettől a piaci megjelenésig és sikeres befektetői exitig tartó tudatos tervezést, aközben az NIH – állítólag hozzáértő – csapata képes volt egy olyan Gazella pályázatot kiírni, ami az ötlettől a piacravitelig tartó szerves és megbonthatatlan finanszírozási folyamatot természetellenes és dilettáns módon három egymástól független finanszírozási szakaszra próbálja szétdarabolni.

  2. Visszajelzés: Mainstream lett a startup is (sajnos) | Debrecen Bár

  3. Visszajelzés: MISZ vélemény – 2. rész | Insider Blogzin

  4. Visszajelzés: SZAVAZZ! 2013-as start-up évértékelő | Insider Blogzin

  5. Visszajelzés: SZAVAZZ! 2013-as start-up évértékelő | MyCo Incubation

  6. Visszajelzés: VOTE! 2013 start-up year of assessment | MyCo Incubation

  7. Fozzie Bear hozzászólása:

    Mint azóta kiderült, csalók is simán nyertesek lehettek. Az ACMELABS.hu egy szélhámosok gyülekezete, rendőrségi feljelentés nyomán eljárás van folyamatban ellenük és a NIH is kénytelen lesz vizsgálódni.

    Ha érdekel, részletek itt:

    http://albefektetok.comuv.com/

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.