Nagyágyúk között innoválni

A héten az év legillusztrisebb szakmai eseményére kaptam meghívót: az idei Innovációs Nagydíj átadására a Parlamentbe, amelyet a Magyar Innovációs Szövetség szervezett. A díj patinás, immár 24 éve adják át! A parlamenti patkóban helyet foglaló cégek képviselői is jobbára idősebb, 50-es, 60-asok voltak. Mindenki öltönyben-nyakkendőben volt. Fiatal “titánt”, start-up arcot alig lehett látni, mégis….

… mégis elhatalmasodott rajtam az érzés, amit úgy hívnak “szakmaiság”. Vagy “kitartás a szakmai célokért”, vagy a “közös szakmai eszmékért”. Lehet, hogy az elegáns milliő, a ceremoniális díszlet hozta ki belőlem, de végig az járt a fejembe, hogy a pár éve elindított, hazai start-up szakmai folyamatok talán egyszer beérnek…

FÜSTJE ÉS LÁNGJA….

Hiszen anno ott volt a “Budapest HUB”, ami megmozgatta az egész szakmai közösséget, vagy ott volt a hírhedt (és sajnos rossz véget ért) Gazella pályázat. Lásd anno mindkettőről megírtam a fenntartásaimat és sajnos igazam lett, mert nehéz úgy egy szakmát (= start-up közösség) megmozgatni, hogy az alapvető etikai normák hiányoznak. Aztán ott volt a NIH, amely “önjelölt” hivatalként próbálta a “start-up” szót magáévá tenni, furcsa eszközökkel és nem demokratikus formában. Persze azóta tudjuk, hogy mindezt a túlérésért és önös érdekből, sajátos egzisztenciális célból tette. Nem azért, hogy a közjót előremozdítsa, hanem azért, hogy a saját hivatali kereteit átmentse egy új időszakra. A hivatal eszközként tekintett ránk innovatív mikrovállalkozásokra. Meg is lett az “eredménye”, hiszen ez a hivatal azóta már nem létezik, és sorolhatnám sokáig az elmúlt 3-5 év tapasztalatait. A lényeg, hogy a start-up-ok világa nem épült be a hazai, gazdasági vérkeringésbe, egyelőre nem látni az innovációs értékláncban betöltött szerepét.

tumblr_nluymiUf5G1qz7lxdo1_500

IDÉNTŐL VÁLTOZIK

Idén azonban létrejött egy innovációs “szuper” minisztérium. Az új szakminisztérium feje, Prof. Pálinkás József miniszter más elveket, tisztább és átláthatóbb szakmai vonalat vall – legalábbis ez derült ki a díjátadón tartott beszédéből.  (Ott volt még a házelnök, Kövér László és a gazdasági miniszter, Varga Mihály is.) A Pálinkás beszéd nagyon világosan beazonosította a hazai innovációs fejlődés főbb stratégiai irányait: “K+F” irányok erősítése, kutatási potenciálok fejlesztése, egyedi iparágak kiemelése, megfelelő tudáshálózatok létrehozása (egyetemi és piaci együtt.) Világos célok, amikben a start-up eszmeiség (vagy divat?) nem hangzott el. De miért? Folyamatosan ezen gondolkoztam közben…

tumblr_n1ltiv10971qbyxr0o1_400

START-UP-OK NÉLKÜL? 

Talán azért nem emelte ki a start-up-okban rejlő potenciált az új innovációs miniszter, mert a 2008 óta itthon zajló nagy “start-up divatban” csak azt nem vettük észre, hogy a szakmai fundamentumok hiányoznak? Lehet, hogy a Prof. Pálinkás részére a start-up-ok csak egy furcsa üzleti divat kellékei? Ha makrogazdaságilag nézzük, érthető talán a szkepticizmus… Ha kiszakadunk a napi start-up készítés világából, látjuk, hogy a start-up-ok egyelőre kicsiny részesedéssel bírnak a gazdasági fejlődésben. Megindult ugyan valami, de ez nem lett átütő erejű itthon! Hiába emlegette anno a NIH, plusz Dr. Cséfalvai, hogy “start-up regionális központ” leszünk, ehhez nem társítottak semmi eszközt, tudást és néhány nemzetközileg sikeres példa-cégen kívül mást nem tudtunk felmutatni. (Lásd a jól induló Jeremie tőkebefektetések lelassultak, az ígéretes tőkebefektetésekről egyre kevésbé hallani itthon – hiába a bő tőkekínálat)

tumblr_nlwrlgRIX31qz6f9yo1_500

Így pedig nem lehet nemzetközileg versenyképes, innovatív vállalkozásokat létrehozni. Pontosabban lehet, de csak szerencsével és úgy, hogy igazából külföldön sikert arató cégek jönnek vissza az olcsó fejlesztési bázis, lokálpatriotizmus stb . miatt. Lásd a Prezi, LogmeIn, Ustream mind részben amerikai cégek, és az USA-ben lettek sikeresek, onnan vontak be tőkét, tudást, piaci hálózatot. Azaz amerikai kapcsolatból és tőkéből lettek sikeresek, igaz magyar induló tudás révén! És pont ezt az inflekciós pontot kellene felismernünk, és fejlesztenünk. Az induló ötletek, innovációs potenciálok igenis perspektivikusak. De nincs eszközrendszerünk, tudásunk, tőke hátterünk a nemzetközi piacra lépésre és bizonyításra.

EGYETEMEK ÉS A START-UP-OK

És ez volt izgalmas Prof. Pálinkás beszédében, mert ő ezen szakmai fundamentumokról beszélt. Igaz egyetemi hátteret emlegetett, igaz kutatási potenciál erősítéséről beszélt. Pár éve ezen nagyot mosolyogtam volna: ugyan, az egyetemekre nem lehet alapozni! – gondoltam akkor. Ma viszont már másképpen látom! Főleg azért, mert három éve sokat járok – a Climate-KIC EU-s networkben zajló munkám kapcsán – Európában. És európai országgal együttdolgozva, nap mint nap tapasztalom ezeket:

  • Szerények vagyunk, és hiába jók az öteleteink nem vagyunk képesek piacilag elindítani, sikerre vinni azokat. A holland, angol, német egyetemekről induló start-up társaink sokkal dinamikusabbak, képzettebbek, felkészítettebbek. Olyan piaci és üzleti komptenciákkal bírnak, amivel egy magyar fiatal nem rendelkezik!
  • Sok a megmondó emberünk van itthon, hiszen mindenki csak “mentorálni” és “mentor programot” indítani akar… De mire fel? És milyen tudás alapján?  Hiszen alig van itthon módszertan a cég, innováció fejlesztésére. A 2 éve nagy erőkkel reklámozott és evangelizált “lean” módszertan csak egy a sok start-up fejlesztési módszertanok mellett. Ezekről semmit nem hallani itthon! Teljes tudás hiány van itthon!
  • Amikor elmegyek magyar egyetemistákhoz előadni, döbbenettel tapasztalom, hogy még a közgazdasági szakokon is hiányoznak az alapvető üzleti tudáselemek. (A héten két egyetemen is teszteltem és rákérdeztem, hogy ismerik-e az egyetemisták az “EBIDTA” szót… nem tudták!)

Mert szükség lenne olyan szakmai rendezvényekre, ahová tanulni járunk. Ahol új módszertanokat lehet megismerni. De persze ilyet tartani, képezni egyelőre semelyik piaci szereplőnek nem érdeke… mindenki csak inkubálni, mentorálni, okosakat mondani akar. És ez így nagyon fals irány, ebből nem lesz fejlődés itthon! A start-up-ok megrekednek a divat-szintjén és a felszínes sikerek síkjában. Holott akár európai szinten is számos dimenzióban zajlik a start-up-ok fejlesztése: vannak komoly egyetemi, közösségi tudáshálózatok, piacilag finanszírozott start-up műhelyek (akcelerátorok), vagy éppen profi és befektetni kész kockázati tőketársaságok.

 

NAGYÁGYÚK PÉLDÁJA

No de térjünk vissza az idei Innovációs Nagydíjra! A nagydíjon is volt start-up díj, de mégsem ez volt a legizgalmasabb. Persze gratulálunk a díjazott két sikeres start-up-nak: a SYNETIQ-nek (Ottlik Dávid és Divák Ádám), amely érzeli kutatásokat végez reklámozók részére. Vagy a másik start-up-nak, aki agrárinnovációs díjat kapott: a Quantislabs kft-nek, amely a SmartVineyard rendszerrel figyeli fertőzések megelőzését segíti a szőlőkben. (A teljes díjazotti lista ITT olvasható.)

A Synetiq csapata átveszi a start-up innovációs díjat Dr. Pakucs János, MISZ korábbi elnöktől (középen) és Prof. Pálinkás Józseftől (jobbra).

A Synetiq csapata átveszi a start-up innovációs díjat Dr. Pakucs János, MISZ korábbi elnöktől (középen) és Prof. Pálinkás Józseftől (jobbra).

A fenti start-up díjazottak mellett sokkal izgalmasabb volt, ahogy a nagyvállalatok “rámozdultak” az innovációra! Legalábbis a díjazottak által bemutatott ötletek erre utaltak: többek között a MÁV speciális szerelő vagont fejlesztett és gyárt (hopp! ezt örömmel halljuk!), a Strabag egy világelső innováció érdekében összeállt a MOL-lal és elhasználódott gumikból aszfaltot készítenek, amely újrahasznosítja a veszélyes hulladékot és amúgy jobb tulajdonságokkal bír, mint a korábbi aszfalt utak! Fantasztikus, legutóbb ilyenről Angliában hallottam, igaz ott még K+F fázisban volt és nem építettek utakat belőle! Aztán itt volt az EGIS gyógyszergyár fejlesztése, amiből ugyan egy kukkott nem értettem, de világelső és eddig 2 milliárdos bevételt generált a cégnek. Szóval csupa nagyágyú cég, aki büszkén innovál és fejleszt, piacosít új termékeket! Öröm volt hallani főleg azt, ahogy a piaci sikerekről beszéltek röviden!

KONKLÚZIÓ

Mert az innováló nagyágyúk (lásd MOL, Strabag, EGIS, MÁV stb) példája mentén a start-up-ok esetében is erről kéne beszélni: hány ügyfele van? Mennyit értékesített? És az innovációt miként piacosította? Van ebből mit tanulnunk!

tumblr_n05q0mQQ2D1rndzbno1_500

És ezúton is gratulálok a díjazottaknak és a szervezőknek, mert nagyon fontos egy ilyen díj! Felhívja a figyelmünket a jövőbeli teendőinkre!

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Hazai pálya
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

5 hozzászólás

  1. Rumata hozzászólása:

    “Az új szakminisztérium feje, Prof. Pálinkás József miniszter más elveket, tisztább és átláthatóbb szakmai vonalat vall – legalábbis ez derült ki a díjátadón tartott beszédéből.”

    És ezt vajon miből szűrted le?
    Talán abból, hogy Pálinkás felszámolta az államapparátustól független, szakmailag korrekt döntéseket garantáló OTKÁ-t, és ezentúl egyszemélyes döntéssel kívánja helyettesíteni a független szakmai grémium ítéletét?
    Vagy abból, hogy Pálinkásnak lesz egy 2 milliárdos “személyes kerete”, amit saját szubjektív döntése szerint osztogathat?

    Szerintem a Pálinkás-minisztériumban csak annyi lesz “átláthatóbb”, hogy ezentúl a tudomány finanszírozását is közvetlen pártpolitikai prioritások fogják diktálni.

    Persze a hazai innováció ezen nem sokat fog veszíteni, mivel a hazai innováció eddig sem kapott semmi értékelhető támogatást sem ettől a politikai kurzustól.

    A vesztes a magyar tudomány lesz, mivel ezentúl már a látszatra sem adnak, hanem nyíltan pártszimpátia alapján fogják osztogatni a pénzt, és alakítani a kutatói szervezeteket.

    Szerintem egész pontosan EZ érthető ki Pálinkás “programbeszédéből”.

  2. miskolczy _cs hozzászólása:

    szia Rumata, de rég vitáztunk, üdv ismét :-)) Kérdésedre válaszul: abból szűrtem le, amit elmondott és amit mostanában tapasztalok a cégek között járva. Nem akarok politizálni és nem is érdekel, hogy ez most mit jelent a politika nyelvén. De azt látom, hogy a KKV szegmens és az egyetemi szféra milyen innovációs potenciálokat rejteget, igaz ezek még nem jöttek teljesen a felszínre… utóbbit el kell ismernem.

  3. Rumata hozzászólása:

    Szia Csaba :-)

    A politizálásnak én sem látom értelmét, és különösen nem ezen a fórumon.

    A hazai KKV-k és egyetemek körében én is hatalmas innovációs potenciált látok.

    Sőt, én még a hazai multik körében is hatalmas innovációs potenciált látok, mivel tőlük lehet jó projektekkel elcsábítani rengeteg tehetséges és képzett szakembert, akiket a multik többnyire csupán innovációs “széklábfaragásra” használnak.

    Tehát (a Te szavajárásoddal élve) respekt a hazai multiknak is, akik a zöldmezős beruházással épített itteni fejlesztőközpontjaikban eltartják a jó magyar fejlesztőmérnököket egészen addig, amíg a magyar KKV-knak szükségük nem lesz rájuk… :-)

    Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a hazai gazdasági környezet durván innovációellenes.

    Meg azon a tényen sem változtat semmit, hogy az “innovációs szuperminisztérium” létrehozása ürügyén Pálinkás úr vezényletével valójában csupán a magyar tudományos élet bedarálása folyik.

    De mint azt már hangsúlyoztam, a hazai innováció szempontjából mindez abszolúte érdektelen, mivel a hazai innováció eddig sem kapott semmi állami támogatást.

    Tehát nem lesz megrázó hír, ha ezután sem fog semmi támogatást sem kapni.

    Nálunk továbbra is kizárólag csak olyan innovációk lesznek életképesek, amelyek magánerőből is teljes egészében sikerre vihetők.

  4. miskolczy _cs hozzászólása:

    Rumata, nem igaz, hogy a hazai innováció ne kapott volna eddig támogatást! Sőt! A GOP és KFI források mind idetartoznak. Nem értem, ezt miért írtad?

    A másik kapcsán sem osztom a véleményedet, mert igenis az új mega-hivatal (“minisztárium”) éppen az elmozdulást és a változtatási kényszert, igényt mutatja.

  5. Rumata hozzászólása:

    Legyünk már reálisak.

    A 2010-es kormányváltás óta egyetlen használható K&F pályázatot sem írtak ki.
    Csak olyan alibipályázatok voltak, amelyek semmivel sem javították az innováció feltételeit.
    Meg olyan pályázatok, amelyeket a kormány az általa kiválasztott konkrét cégekre írt ki.
    Meg olyan rövid határidőre kiírt pályázatok, amelyekre csak a bennfentes tudtak pályázni.
    Az utolsó K&F pályázaton úgy osztottak szét 26 milliárdot, hogy a pályázat meghirdetésétől számított 5. napon lezárták a pályázatot. Elmagyarázzam, hogy ez mit jelent, vagy elég, ha mutogatom?

    —————————-

    2005-2009 között még évekre előre meg tudták mondani, hogy mikor, milyen témákban, milyen feltételekkel, milyen összegben fognak K&F pályázatokat kiírni (Jedlik, Irinyi, stb.). És azokat a pályázatokat időben kiírták, időben elbírálták, időben kifizették.

    Most viszont már április van, de még azt sem lehet tudni, hogy IDÉN konkrétan milyen K&F pályázatok lesznek. Csak általános süketelés megy, konkrét dátumok, összegek, feltételek és témák nélkül.
    Hogy a fenébe tudna a bennfentes haverokon kívül bárki is felkészülni ilyen K&F pályázatokra?

    Pedig a kormányváltás és az új uniós támogatási ciklus kezdete 2014. januárban volt, tehát egy teljes évük volt 2015. január 2-ig kidolgozni az idei K&F pályázati programot.

    És még azt sem mondhatják, hogy az Unió késlekedett, mivel az Unió a 2014-2015-ös uniós K&F pályázatokat (pl. Horizon 2020) már 1993 decemberében (!!!!!!!!!!!!!!!!!!) meghirdette, ugye?

    Ezek után te mit gondolnál az új “mega-minisztériumról”?

    Csak három eset lehetséges:

    1. Az új megaminisztérium azért nem tudott egészen mostanáig 2015-re vonatkozóan semmiféle KONKRÉT pályázati programot kidolgozni, mert alkalmatlan a feladatra.

    2. Az NKFI felállításával semmi sem változik: ezentúl is csak a spontán kormányhatározatoktól függ, hogy mikor, milyen témában hirdetnek meg teljesen váratlanul, csak a benfenntesek számára teljesíthető rövid beadási határidővel K&F pályázatokat.

    3. Az 1. és a 2. pont együtt.

    ————————–

    Az pedig, hogy ezentúl nem egy szakértői zsűri (OTKA), hanem a miniszter egyszemélyes döntése alapján fogják az alapkutatási támogatásokat kiosztani, egyértelművé teszi, hogy itt nem valamiféle új KFI koncepcióról, hanem csupán az alapkutatás eddigi szakmai függetlenségének felszámolásáról van szó.

    Olvasd csak el mégegyszer, amit Pálinkás programként előadott.
    SEMMI KONKRÉTUMOT nem találsz benne, csak általánosságok pufogtatását.
    Az viszont nagyon is konkrét közlés, hogy mindent át akar szervezni.
    K+F irányokat akar kijelölni, kutatási kapacitásokat akar erősíteni, iparágakat akar kiemelni, egyetemi és piaci tudáshálózatokat akar kiépíteni.
    Mégpedig a jelek szerint mindent egyszemélyes döntéssel.

    Nincs semmiféle konkrét koncepciója, de mindent át akar szervezni.
    Kell-e ennél világosabb beszéd?

    —————————-

    Pálinkás lényegében azt állítja, hogy csak most kezdenek hozzá az új KFI finanszírozási koncepció kidolgozásához.
    De ha még csak most kezdenek hozzá a koncepció kidolgozásához, akkor miért rombolták le a meglevő, működő KFI finanszírozó rendszert?
    Vagy ha lerombolták, akkor miért nem biztosították a meglevő rendszer feladatainak zökkenőmentes átvételét?

    Kedves Csaba, te minek nevezed ezt:
    Dilettantizmusnak, vagy a hazai KFI finanszírozás szándékos lebénításának?

    Bocsi, csak gondoltam, megkérdezem a dologról a véleményedet.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.