Mit vesz a Morando?

Két új befektetés is tető alá hoz rövidesen az eddig kevéssé aktív Morando Kockázati Tőkealap – árulta el a Jeremie tőkealapért felelős Gansperger Gyula, aki korábban az állami privatizációt is irányította. Az alapkezelő a Jeremie II. programban is részt venne.

Újabb befektetések is vannak a sokáig szerény aktivitást felmutató, működése első évében csupán két (igaz ígéretes) társaságba befektető Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tarsolyában. Gansperger Gyula, az alapkezelő vezérigazgatója (az MNV Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója) elárulta: egy pár hete aláírt szerződés keretében az üzleti plazmakijelzőket szállító és üzemeltető Infirio Kft.-be szállt be 115 millió forinttal a Morando Zrt.

Az alapkezelő emellett előrehaladott tárgyalásokat folytat egy korszerű és környezetkímélő fűtési rendszerekhez tüzelőanyagot (pelletet) szállító, gyártásban érdekelt céggel is. Sőt, nincs kizárva, hogy a Morando is beszáll a Jeremie program újabb fejezetébe. (A Jeremie II. programról lásd a cikk utolsó bekezdését.)

Hagyományos szektorokba (is)

A szokásostól kissé eltérő módon, a Morndo nem csupán „űrtechnológiába” fekteti 70 százalékban az állami (pontosabban európai uniós) forrásból, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-től érkező milliárdokat. Az alap teljes tőkéje 6,5 milliárd forint lesz, de eddig 3,8 milliárd forinttal töltötték fel a tulajdonosok a Morando-t, amelyből 1,3 milliárd forint kihelyezéséről született megállapodás. Az alap ugyan többé-kevésbé hagyományosnak tekinthető szektorokat is megcéloz, ám a befektetésre keresett cégek esetén elvárás, hogy az átlagosnál sokkal jobb nyereségtermelő képessége legyen egy-egy vállalatnak. Igaz, hogy a Morando nem csak a információ-technológiára fókuszál, de legismertebb befektetésük egy pénzügyi-informatikai vállalkozás, a Meta-MPI Kft. E mellett másik korábbi befektetésük egy megújuló energiában utazó vállalat, a Geoterm Invest Kft. Ugyanakkor az IT és az energetika mellett az egészségügyben újnak mondható eljárásokat, műszereket fejlesztő cégek is a célkeresztben vannak. Sőt, a Morando az élelmiszeripar új ágaira, az organikus vagy biotermékek előállítókra is nagy figyelmet fordít. Igaz jó pár tárgyalás ellenére sem találtak nyugodt szívvel finanszírozható projektet e téren.

Kincskeresők

Mivel a sok ötlet közepette még mindig kevés az igazán ígéretes vállalat, a Morando is vadonatúj, kissé egzotikus területekről próbálja az életképes innovációkat összegyűjteni. Ilyenek az esetleg hosszú évek óta fiókokban porosodó gyártási technológiák szabadalmai, know-howjai, amelyeket az iparágak összeomlása a rendszerváltás után maguk alá temetett. Gansperger Gyula szerint ilyen, ma is értékes megoldások bőven akadnak például az itthon nagy múlttal bíró közlekedési gépgyártásban vagy az orvosi műszergyártásban. Ezeket az egyéni cégekbe kivitt fejlesztéseket adott esetben szintén fel tudja karolni a Morando. Már amennyiben a tőkeinjekció révén valóban be tud törni az adott kisvállalat egy-egy olyan nemzetközi réspiacra, ahol biztosított a hosszú távú bevétel- és profittermelő képesség. Természetesen nem azonnal kell világsikereket elérni egyetlen ágazatban sem. A befektetési idő 3-7 év, és az alapok pénzügyi zárása 2020-ban esedékes, miközben az utolsó befektetéseknek 2013 végéig meg kell történniük.

Mibe is fektettek?

A Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. eddig ugyan csak három vállalkozásba tett és egybe tesz rövidesen fejlesztési tőkét, de mindhárom eddigi projektjük ígéretesnek tűnik. A legismertebb ezek közül a készpénzkímélő Metapay kártyákat fejlesztő és ezekhez kapcsolódó komplett pénzkímélő megoldásokat szállító Meta-MPI Kft. A soproni Volt és a BalatonSound fesztiválokon élesben, sikerrel tesztelt megoldást a Sziget Fesztiválon is használni fogják (e témát is érintő cikkünket a lap Info+Tech rovatában). Egy chip alapú kártyát előre feltöltenek pénzzel, az étel és italárusoknál pedig csupán ezzel lehet fizetni. A technológia eddig problémamentesen működött, és az üzemeltető cégek is kedvelik, mert a virtuális pénztárca révén kevéssé tűnik fel a fesztiválozóknak, hogy mennyit költenek, növelve ezzel a fogyasztási hajlandóságot. Nem örülnek viszont a pultosok, akik közül sokan a borravaló elmaradását panaszolják, egy szűkebb, ügyeskedő eladói réteg pedig teljesen elesik az elszámolás nélkül eladható, elcsalható áruktól. A vendéglátóhelyek tulajdonosait megkárosító gyakorlat felszámolása a Metapay kártyák bevezetésének egyik legnagyobb vonzereje.

A tőkealap másik jelentős, a maga nemében egyedi, befektetése a Geoterm Invest Kft. E cég különlegessége, hogy eleve a Morando alapította meg, így 99 százalék feletti tulajdonrésze van benne az alapnak. Ez a kft. geotermikus energia hasznosítására vállalkozik, hasonlóan a Pannegry Nyrt-hez. A Geoterm Invest azonban nem keres forró vizet, nem vadonatúj kutakat fúr, csak meglévő termál-kutakat újít fel, így kevesebbet kockáztat. A Geoterm Invest első termálkútját Makón indította újra, s a kapcsolódó fűtési rendszert még ez év végéig üzembe helyezik. Az ottani termálvíz 1300 lakás fűtésére elegendő, s az önkormányzattal szoros együttműködésben létrejött beruházás 15-20 százalékkal csökkenti a fűtésre és melegvíz készítésre szánt energiaszámlát. Sőt, egy épülő gyógyfürdő számára is hőenergiát biztosít. A 909 millió forintos beruházás 49 százalékban az uniós KEOP programból, banki hitelből, illetve a tőkealap önrészéből áll össze. Az invesztícióval évi 2,3 millió köbméter földgáz váltható ki, igaz ehhez nem csak a 2300 méter mély termálkutat kell felújítani, hanem két 1700 méteres visszasajtoló kutat, 5 kilométernyi vízvezetéket, hőközpontokat és távfelügyeleti rendszert is ki kell kiépíteni.

Jelenleg a termálcég tárgyalásokat folytat 4-5 további önkormányzattal – többek közt a szándéknyilatkozatot már megtevő Csongrád városával – hasonló projektek beindításáról – árulta el Gansperger Gyula. Amennyiben ezek a tervek néhány éven belül valóra válnak, úgy a Moando egy kiterjedtebb energetikai portfolióval fog rendelkezni. Ez szerencsés esetben az alap teljes hozamelvárását is kitermelheti, így a további befektetések már csak az alapkezelő sikerét növelheti. Igaz a kockázatitőke iparág nem kevés meglepetéssel szolgál. Azt pedig, hogy mit lehet majd jó áron eladni 2020 körül, ma még senki sem tudja megmondani.

Újabb Jeremie-milliárdok érkeznek!

Szakmai berkekben hónapok óta úgy tudták, hogy még a nyáron kiírják az Új Magyarország Kockázati Tőke Program (ismertebb nevén a Jeremie tőkeprogram) újabb pályázatait. Ebből ugyan nem lett semmi, de értesüléseink szerint a Jeremie II. tőkeprogram befektetési alapkezelőknek szóló kiírása heteken belül elstartol, és talán még az idén felállhatnak az új Jeremie alapok.

Persze az új program kissé más elvek szerint áll majd össze. Például kisebb alapokkal indul el, így az alapkezelők közt lehet majd olyan is, amelyik a pár tízmillió forinttal, azaz magvető (seed) tőkével operál.

Ezek az inkubációs alapok alkalmassá tehetik majd az embrionális fázisban lévő ötleteket, mini cégeket arra, hogy egy idő után becsatornázhassák a legjobb, kimunkált projektjeiket akár a nagyobb Jeremie alapok felé is, amelyek 100 millió alatt nem állnak szóba cégekkel. A pénzek kezeléséért hamarosan indulhat majd a tülekedés, hiszen heteken belül fény derül a pontos nagyságrendre, majd pedig ara, milyen befektetési alapokon keresztül érkeznek ősztől vagy jövő évtől az újabb Jeremie milliárdok. Hogy mennyi, az még kérdéses.

Mennyit kínál Jeremie?

A Jeremie I.-ben 2013 végéig mintegy 45 milliárd forintnyi tőke vár befektetésre. Ebből idén tavaszig még csupán ennek alig ötödéről, 8,45 milliárd forintról született tőkekihelyezési döntés, összesen 31 társaságba. Így még e téren is jóval több a tőke, mint a tényleges igény. Épp ez változhat a II. fázissal, hiszen a kisebb összegek jobban igazodhatnak a magyar cégek igényeihez, s az eddigi, cégenként, átlagosan 256 millió forintos befektetési nagyságrend végre lecsökkenhet annyira, amit már ki is tudnak termelni a befektető kilépésének idejére a kis kezdő cégek.

A Morando friss befektetéseiről a Figyelő hetilap 2011/33. számában, illetve itt is olvashat.