Meglett a szegedi szuperlézer kutatási igazgatója

Még csak LÁTVÁNYTERV! Így nézne ki a központ

 2014-re állhat feláll az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont tudományos menedzsmentje.

Az épületek kivitelezése még nem indult meg, de legalább a tudományos stáb kezd felállni. Dimitris Charalambidist választották az ELI-ALPS projekt tudományos, és Osvay Károlyt a szegedi intézet kutatási műszaki igazgatójává a 2013 őszén  induló megvalósítási szakaszra.

Dimitris Charalambidis 1975-ben és 1980-ban szerzett fizikusi diplomát Athén, majd a németországi Freiburg egyetemén (Albert-Ludwigs University of Freiburg), doktori címét az utóbb intézményben szerezte 1987-ben. Posztdoktori ösztöndíját követően különböző pozíciókat töltött be a Kréta szigetén lévő FORTH-nál (Foundation for Research and Technology – Hellas), a görög KFKI-ban, és a krétai egyetemen (UoC); 2003-tól napjainkig professzorként dolgozik az UoC fizikai osztályán és címzetes kutatói pozícióban a FORTH-nál.

Tudósként és professzorként számos kutatóintézetben járt: Oak Ridge NL, Lawrence Livermore NL, Perdue University, Univ. of Burgundy, LOA, Max Planck Instutut für Quanten Optic, LMU, LENS és a magyar KFKI.  Kutató munkájának területei: atom-, molekuláris és optikai fizika; atom- és molekulaspektroszkópia, atomok erős mágneses térben, attoszekundumos tudomány, koherens jelenségek, koherens XUV források, ultrarövid impulzusok keltése és jellemzése, többfotonos folyamatok, a lézer és az anyag felületének kölcsönhatásai, lézer alapú anyagjellemzés. Nemzetközi kutatócsoportjával ő publikálta Heraklionban először az attoszekundumos impulzussorozatok első kísérleti megfigyelését a 90-es évek végén, illetve néhány éve ő és a csoportja végezte el az első extrém ultraibolya spektrumtartományba eső attoszekundumos pumpa-próba kísérletet. Az előbbi az attoszekundumos fényforrások első demonstrációjaként az ELI-ALPS modern fényforrásai alapját jelentették, míg az utóbbi a legmodernebb kísérleti módszerek egyike, mely új tudományos távlatokat nyit számos témában és tudományterületen.

Charalambidis proefesszor a kezdetektől fogva részt vett az ELI projektben. Az ELI nemzetközi előkészítő konzorciumában (ELI-PP) a görög részvételt koordinálta az ELI-PP igazgatóságában, valamint az un. „ELI Fehér Könyv” attoszekundumos forrásokról szóló fejezetét szerkesztette. A hazai ELI-ALPS projektben a tudományos berendezések koncepcionális tervezésétől kezdve (2012-2013) a tudományos menedzsment tagjaként a másodlagos források területéért volt felelős.

Charalambidis professzor az ELI-ALPS tudományos igazgatójaként a magyar ELI pillér lézereken alapuló kutatásait koordinálja majd. Az ő feladata lesz a létesítmény tudományos stratégiájának kialakítása, valamint a Magyarországon helyet kapott  európai kutatási infrastruktúra  sikerességét biztosító  felhasználói közösség kialakítása. Ő alakítja ki az ELI-ALPS tudományos és tudományos alkalmazások osztályait számos kísérleti és elméleti, atto-, anyag-, és orvosi tudományok területén dolgozó tudományos munkatárs felvételével. Tevékenységét szoros együttműködésben fogja végezni az ügyvezető igazgatóval és a kutatási-műszaki igazgatóval, a projekt menedzserével, valamint a másik két ELI létesítmény tudományos menedzsmentjével.

Osvay Károly a szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem) végzett fizikusként 1990-ben, öt évvel később megszerezte a fizikai tudomány kandidátusa tudományos fokozatot, 2011-ben habilitált. 1996-tól egyetemi docens. 1998-tól a TeWaTi, a máig az egyetlen hazai terawatt csúcsteljesítményű lézerrendszert megvalósító kutatócsoport alapítója és vezetője. 1997-2001 és 2003-2011 között tanszékvezető helyettes, míg 2011-2013 között Szegedi Tudományegyetem Optika és Kvantumelektronika tanszékének megbízott tanszékvezetője volt. Vendégkutatóként 1992-2008 között összesen közel nyolc évet töltött az angliai Rutherford Appleton Laboratóriumban, a svédországi Lund Egyetemen és a berlini Max Born Intézetben, ahol nagy intenztitású, rövid impulzusú lézerrendszerekkel kapcsolatos problémákon dolgozott. Számtalan hazai és nemzetközi kutatási- és együttműködési projektet koordinált.

Kutató munkájának főbb területei: ultrarövid lézerimpulzusok előállítása, erősítése és mérése; ultarövid impulzusok nemlineáris optikája, ultragyors spektroszkópia; lézer-anyag kölcsönhatások. Fő eredményei közt említendő az angliai kollegákkal végrehajtott első nagy intenzitású optikai parametrikus erősítés kísérleti demonstrációja, mely áttörést jelentett a nagy intentitású, rövid impulzusú lézerrendszerek technológiájában és megnyitotta az utat az ELI-hez szükséges lézerrendszerek kifejlesztése előtt, valamint a rövid impulzusok mérésével és időbeli alakformálásával kapcsolatos, a tewati csoportjával folytatott munkái. Tudományos közleményeinek száma közel négyszáz, melyekre több, mint nyolcszáz független hivatkozást kapott. Szabadalmainak száma 10.

Osvay Károly részvétele már a kezdetektől fogva meghatározó volt a pán-európai ELI projektben. 2007-2009 között az ELI projekt előkészítési fázisában (ELI-PP) a stratégiai és oktatási kérdéseivel foglalkozó WP4A munkacsoportot vezette, majd 2008-2011 között a nemzetközi konzorcium projektmenedzsere volt. A sikeres magyar pályázást követően 2010-2012 között a hazai ELI-ALPS megvalósítását koordináló ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos projektmenedzsere, 2012-től a tudományos munkacsoport vezetője.

Kutatási technológiai igazgatóként feladata a projekt implementációs szakaszának (2013-2017) szakértő szervezése és irányítása a lézerrendszerek valamint a tudományos-műszaki eszközök és technológia beszerzésének és betelepítésének tekintetében, beleértve az ipari szereplőkkel, a nemzetközi felhasználói közönséggel és a másik két ELI pillérrel (Románia és Csehország) való együttműködést is.

Az ősszel épülő ELI-ALPS tudományos menedzsmentjének átalakítása már hónapokkal ezelőtt elindult. A már megválasztott igazgatók után a tudományos osztályvezetők és csoportvezetők felvétele történik majd meg, hogy jövő év elejére felállhasson a mintegy 22 fős menedzsment. Ezzel párhuzamosan már megkezdődött a teljes kutatói személyzet toborzása. A 2016 elejére felálló 150 fős tudományos személyzetben várhatóan fele-fele arányban képviseltetik magukat a hazai és külföldi szakemberek. A junior kutatók képzése az utánpótlás biztosítására 8 hazai kutatóintézet és egyetem együttműködésében indul meg, három új egyetemi szakirány elindításával.