A fiatalok pörgetik a gazdaságot

Sok országban, köztük nálunk sem használják ki a a fiatalok alkalmazásában rejlő potenciálkokat – lássuk, mit mutatnak a számok!

Svájc, Németország és Ausztria állnak a dobogón egy tanácsadócég új indexe szerint, amely azt mutatja, hogy az egyes nemzetek mennyire sikeresek a 25 év alatti korosztály lehetőségeinek bővítésében. A felmérés a fiatalok foglalkoztatását, valamint oktatásában és képzésében való részvételét vizsgálja 34 OECD-országban. Ha a vizsgált országok képesek lennének követni az eddigi legjobb gyakorlatot, azaz a németországi szintre csökkenteni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányát, a legtöbb OECD-ország tartós GDP-növekedéssel számolhatna. Mindebből hasonló következtetéseket lehet levonni, mint a PwC 2015 júniusában bevezetett „Golden Age” indexéből, amely az idősebb munkavállalókban rejlő kihasználatlan lehetőségeket vizsgálta.

Az idősebb és női munkavállalókkal kapcsolatban végzett korábbi felmérésünkkel ellentétben, amelyben a skandináv országok voltak a listavezetők, úgy tűnik, a közép-európai országok – Németország, Svájc és Ausztria – szolgálnak követendő példaként a fiatalokban rejlő lehetőségek kiaknázásához. Ezekben az országokban ugyanis a fiatalok körében kisebb mértékben nőtt a munkanélküliség a globális recessziót követően, mivel az oktatási rendszer, a szakképzés és a gyakornoki programok minimálisra csökkentik a munkaerőpiacon kívül rekedtek számát.

„A magyarországi helyzet javításában nagy szerepet játszhat a fiatal munkaerő itthon tartása és integrálása. A szakképzésből és a felsőoktatásból kibukott fiatalok jó része vagy nem vállal munkát, vagy külföldön próbál szerencsét. A helyzet kezelése – melyre a kormányzat már több lépést tett – két lépcsőben oldható meg. Egyrészt a felsőoktatásból kihullók számára vonzóvá kell tenni a szakképzést, mivel az ily módon az oktatási rendszerből kikerült fiatalok az oktatásba visszakerülve később ismét sikeres karrierút előtt állnak már a vállalatok foglalkoztatási keretin belül. Másrészt a szakképzést is vonzóbbá kell tenni az általános iskolát végzettek számára. A duális képzés szakképzésben történő további erősítése, valamint a felsőoktatásban történt bevezetése ezt a célt szolgálják” – nyilatkozta Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

1. táblázat: PwC fiatal munkavállalói index – országok rangsora és az idő múlásával tapasztalható tendenciák

Forrás: PwC elemzés, OECD-adatok alapján

A tanulmány arra is kitér, hogy hosszú távon várhatóan milyen mértékben bővülne az OECD-országok gazdasága, amennyiben viszonylag alacsonyan tartanák a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 20–24 éves fiatalok arányát. A 2. táblázatból látható, hogy a lehetséges növekedés Svédországban és Dániában a GDP 1%-át, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban akár a 3%-át is elérheti, míg a legnagyobb, 7-9% körüli növekedés Törökországban, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban várható. Valamennyi OECD-országot figyelembe véve a teljes GDP-növekedés hosszabb távon 1 200 milliárd dollár körül várható (2015-ös GDP-értékkel számolva).

2. táblázat: Milyen mértékben növekedne hosszabb távon az OECD-országok gazdasága, ha a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 20–24 éves fiatalok arányát sikerülne a németországi szintre csökkenteni?

Forrás: PwC elemzés a nem foglalkoztatottakra, oktatásban és képzésben nem részesülőkre vonatkozó (főként 2013-as) OECD-adatok és az IMF legfrissebb GDP becslései alapján. Svájc, Hollandia, Izland és Luxemburg nem tartozik ide, mivel ezek az országok már elérték a németországi vagy annál is alacsonyabb szintet. Japánt kihagytuk, mivel nem állt rendelkezésre összehasonlítható adat az OECD-től. Az utolsó oszlop a 2015-ös értéken számolt hatást mutatja, de hangsúlyozzuk, hogy ezek az előnyök nem azonnal, hanem hosszú távon realizálhatók.

„Az elemzésünk azt mutatja, hogy hosszú távon jelentős gazdasági előny származna abból, ha sikerülne lecsökkenteni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 20–24 éves fiatalok arányát. Az OECD-országokban ez a gazdasági előny akár 1 200 milliárd dollárt is jelenthetne, amennyiben az összes ország eléri a németországi szintet. A kormányzati és az üzleti szférának együtt kell működnie annak érdekében, hogy a fiatalokat hozzásegítsék azokhoz a készségekhez, illetve lehetőségekhez, amelyek révén a mai globalizált gazdaságban mindez megvalósítható” – folytatta John Hawksworth a PwC vezető közgazdásza, a tanulmány társszerzője.

Az indexben elérhető pontszámot növelő szakpolitikai intézkedés lehetne például a fiatalok számára biztosított szakmai képzések és gyakornoki programok arányának növelése, továbbá nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolarendszerből vagy a foglalkoztatásból esetlegesen kikerülő, veszélyeztetett rétegek visszaintegrálására. A PwC tanulmánya több olyan német kormányzati intézkedést is kiemel, amelyek ezt a fiatalabb korosztályt célozzák, majd arra a következtetésre jut, hogy más országok is jelentősen profitálhatnának a nemzetközileg bevált gyakorlat átvételével.

A tanulmány az indexből kitűnő üzleti lehetőségeket és kihívásokat is számba veszi, és hivatkozik egy korábbi, PwC által végzett kutatásra a munkaerőhiányról és az „ezredfordulós” generáció eltérő munkavégzési jellemzőiről.

„A vállalkozások számára rövid távon a képzett munkaerő hiánya jelenthet kihívást, amelynek oka a magas ifjúsági munkanélküliség. Ugyanakkor hosszú távon alacsonyabb termelékenységre és az innováció visszaesésére is számíthatunk. Ezért rendkívül fontos a vállalkozások számára, hogy megtartsák, illetve bevonzzák a fiatal tehetségeket – például úgy, hogy többet invesztálnak a gyakornoki programokba és a fiatal munkavállalók szakmai képzésébe” – mondta Jon Andrews, a PwC globális személyzeti és szervezeti vezetője.

A bővebb „PwC Young Workers Index” című tanulmányt, a linkre kattintva érhető el.