Könyvajánló – nem csak fenntartható startupoknak – A részvényesek hallgatnak

Egy fiatal és ambiciózus olasz menedzsert cégének amerikai tulajdonosai meghívtak a tengerentúli vállalati központba, hogy személyesen veregessék meg a vállát kiváló teljesítményéért. Nemcsak az egész csoport legjobb pénzügyi eredményeit érte el, hanem a lehető legnagyobb piaci részesedést is megszerezte. A részvényesek azonban arra kérték, hogy további tíz százalékkal növelje a nyereséget – mindezt munkahelyek leépítése árán. A menedzser közelebb lépett a mikrofonhoz, és csak ennyit kérdezett a hallgatóságtól: miért? Most vendégszerzőnk, Mohácsi Zsolt könyvajánlója következik: Karlo Z. Valois: Az üzleti világról a tradíció fényében (Helikon kiadó, 2022)

 

A kérdést mélységes csend fogadta. Miért rúgja ki azokat az embereket, akik kemény munkával segítettek az épp fölmagasztalt eredmény elérésében? Vajon a kirúgás lenne a megfelelő kompenzáció a jól végzett munkáért? Vagy a vállalat végső és egyetlen célja az, hogy harminc tulajdonosát meggazdagítsa, csak hogy egy még nagyobb villát vagy még egy jachtot vehessenek?

Miért?

Karlo Z. Valois magyarul nemrég megjelent könyvében, az Üzleti világról a tradíció fényében kísérletet tesz arra, hogy megválaszolja a fiatal vállalatvezető hallgatással övezett kérdését. Mint minden valódi és fontos kérdés, ez is egyszerű, és – mint a részvényesek hallgatása is mutatja – a dolgok elevenébe vág.

Fontos infók, amúgy közbevetőleg:

Az insiderblog.hu számára írt e remek könyvajánlónk szerzője: Mohácsi Zsolt

linkedin.com/in/zsoltmohacsi

a könyv pedig pl. itt kapható

https://bookline.hu/szerzo/karlo-z–valois/12954877?page=1

 

Hogy a „biznisz” világa problémákkal terhes, senki számára sem újdonság – üzleti könyvek garmadája hever kupacokban a boltokban, melyekből ki-ki a maga számára épp relevánsnak érzett gondról olvashat jól-rosszul megírt diagnózisokat: munkahelyi kiégés, a társadalmi felelősségvállalás hiánya, idősek diszkriminációja, agresszív főnökök, környezetszennyezés, idegőrlő kiválasztási folyamatok, a sor folytatható.

Minderre még rá is legyinthetnénk, ha az élet valamely, a többitől elszigetelt részterületének bújáról-bajáról olvasnánk, mint mondjuk a japán moszathalászok traumáiról. Ám sajnos az üzlet, mint működés- és szemléletmód, ma már az élet minden területét átszövi, legyen az politika, egészségügy, környezet, időskori ellátás, szerelem – és ami szinte mindenkit a legközvetlenebbül érint, a megélhetés.

Karlo Z. Valois rámutat, hogy a fönt említett problémákra adott megoldási kísérletek legfőbb hátulütője az, hogy sosem lépnek ki magának az üzleti életnek a kontextusából, annak szemléletmódjából. Lemorzsolódnak az alkalmazottak? Tekerünk itt-ott a vállalati gépezet beállításain, itt emelünk egy kis fizetést, ott kirúgunk egy csigalassan dolgozó adminisztrátort, amott betolunk egy biliárdasztalt az ebédlőbe. Azonban senkinek még csak eszébe sem ötlik, hogy a probléma a szervezet mibenlétében rejlik. A részvényesek hallgatnak, mert a fent említett problémák túlmutatnak önmagukon – és amire mutatnak, az épp maga a „biznisz”, amiből élnek.

Eltávolodva a részproblémák kavalkádjától, a szerző a magasban keringő héjaként veti rigorózus pillantását a terepviszonyokra – mint az egyik fejezet címe is utal erre –, könyörtelenül számba véve a big picture főbb elemeit, a nagyvállalati lét vadfajait, és ami legfontosabb: az intellektuálisan érzékeny olvasó szeme láttára, konkrét példákon keresztül boncolja föl a modern üzleti szervezet géptestét, részvétlenül bemutatva annak minden torzulatát (beleértve nem csak a nagybankokat vagy techóriásokat, hanem a startupok jelentékeny részét is).

Hogy mindezt megtehesse, szüksége van egy olyan kontextusra, ami túlmutat az üzleti logikán – sőt, továbbmenve, modern létfelfogásunkon. A szellemi kontextus ezért lényeges, mert mint utaltunk rá, a „biznisz” nem csak gyakorlat, hanem szemléletmód is, ami valamiből szintén táplálkozik. A föladathoz szükséges szellemi muníciót a könyv írója a tradicionális szerzők műveiből, szellemiségéből meríti. A címben szereplő tradíció szó nem valami avítt szokásrendre utal, hanem az örökérvényű bölcsességre, a sophia perennis-re, ami minden történelmi szellemóriás – legyen az Lao-Ce, Seneca, Buddha, Maister Eckhart – életművéből sugárzik. A huszadik században gondolkozók sora, így René Guénon, Frithjof Schuon, Julius Evola, illetve Magyarországon Hamvas Béla igyekezték a maguk módján föleleveníteni, megőrizni, továbbadni eme bölcsesség haloványan még-még pislákoló lángját.

 

FOLYATJUK pár nap múlva!

Kérlek nézzetek vissza!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .