Fúziós áttörés: elsőként lőtték ki a hidrogénjég lövedékeket

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével megvalósuló ITER az egyik legnagyobb, nemzetközi összefogással épülő kísérleti fúziós erőmű, melynek célja a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása. Az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának szakemberei rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe a berendezés biztonságos és gyors leállítását szolgáló kísérleti belövőrendszert, amellyel 2021 decembere óta közel 400 kilövést hajtottak végre az EK KFKI Campusán. A laboratórium munkatársai 2022 nyarán a világon elsőként készítettek és lőttek ki olyan hidrogénjég-lövedékeket, amelyet később az ITER-ben is használni fognak.

 

Az ITER törtpelletbelövő tesztberendezés az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumában

Az ITER berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, nagyjából százmillió Celsius-fokos (°C) hidrogénplazma ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtéséhez felhasználnak. Az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma csaknem két évvel ezelőtt nyerte el az ITER projekt keretében kiírt pályázatot, melynek célja egy támogató laboratórium építése, valamint a fúziós berendezés biztonságos leállítására szolgáló technológia kidolgozása és tesztelése.

 

 

-269 °C hőmérsékelten fagyasztott hidrogénpellet képe a kilövés után. Az 500 m/s-mal repülő pellet képét egy speciális gyorskamera rögzítette.

A berendezés védelme érdekében a biztonságos és gyors leállítást huszonhét darab belövőeszköz fogja szolgálni, melyekből a puskagolyó gyorsaságú, -260 °C-os hidrogénjég-lövedék, az úgynevezett pellet apróbb jégdarabokra törve érkezik meg a forró plazmába. Az EK laboratóriumának mérnökei és kutatói a koronavírus-világjárvány közepén rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe azt a kísérleti belövőrendszert, amellyel 2021 decembere óta közel 400 kilövést hajtottak végre az EK KFKI Campusán. A laboratóriumban 2022 nyarán a világon elsőként készítettek és lőttek ki olyan nagy hidrogénpelletet, amelyet később az ITER-ben is használni fognak.

Az elmúlt évek számos kapcsolódó hazai eredményének köszönhetően a magyar fúziós közösség nagy számban képviseltette magát az idei 32. Symposium on Fusion Technology (SOFT) konferencián. A több mint 580 résztvevővel Dubrovnikban megrendezett eseményen tizenkilenc magyar kutató és mérnök tizenhét poszter keretében számolt be eredményeiről.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .