Magyar fizikusok a CERN-ben elért eredményekről

Hazai kutatók mutatják be a legfrissebb részecskefizikai  eredményeket a Természet Világa folyóiratában.

Mi az a standard modell, és milyen tulajdonságok jellemzik a sötét anyagot? Milyen részecske a Z-bozon, a tau-neutrínó vagy a müon? Mi tölti ki a világűrt, és hozzásegíthetik-e a kutatókat a válaszhoz a részecskefizikai felfedezések? E kérdésekre is választ kaphatnak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata, a Természet Világa „Mikrovilág – 2012″ című legfrissebb különszámának olvasói. A kiadvány – amelyet Lévai Péter akadémikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója és Horváth Dezső, a kutatóközpont osztályvezetője állított össze – közérthetően, egyúttal tudományos igénnyel tárja az érdeklődők elé az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) legfrissebb kutatási eredményeit, a nagyenergiás részecske- és a magfizika aktuális kérdéseit.

„Ennek a különszámnak a cikkei azért különösen fontosak és érdekesek, mert pontosan és közérthetően beszélnek. Mindkét tényező egyaránt fontos” – mutatott rá Pálinkás József, az MTA elnöke. A szerzők munkáját méltatva megjegyezte: egy ilyen cikk megírása több erőt és energiát kíván a kutatóktól, mint egy tudományos cikk.

cern1„2012 sorsfordító év volt a fizikában: sikerült olyan eseményekre bukkanni, amelyek a régóta megjósolt Higgs-bozon keletkezésére utalhatnak. Emellett most ünnepeltük hazánk CERN-tagságának húszéves évfordulóját, és 2012-ben világlaboratóriummá vált a CERN. A magyar kutatók számára óriási lehetőség, hogy teljes jogú tagállamként, a kutatási program aktív alakítása mellett vehetünk részt a nagyenergiájú részecske- és magfizikai kutatások élvonalát jelentő kísérletekben. 2012-ben döntés született arról is, hogy a CERN központi számítógépközpontja Csillebércen, a Wigner Adatközpontban kap helyet” – mutat rá a kiadvány előszavában Lévai Péter. A „Mikrovilág – 2012″ bemutató rendezvényén a főigazgató emlékeztetett rá: a 144 éves Természet Világa tekintélyesebb múltat tudhat maga mögött, mint a Nature magazin. A főigazgató megjegyezte, hogy a TIT alapítói között volt Szily Kálmán, az Akadémia főtitkára, azaz az MTA és a tudományos ismeretterjesztés fellegvára közötti gyümölcsöző kapcsolat nagy hagyományokra tekint vissza.

„A Természet Világa tematikájában kitüntetett szerepet foglal el a fizika, a közönség részéről nagy érdeklődés kíséri a fizikai tárgyú számainkat” – mondta Piróth Eszter, a TIT igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a folyóirat több ezer példányban jut el az olvasókhoz, és a határon túli felsőoktatásban részt vevők számára is elérhető.

A különszám összeállításában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Atommagkutató Intézet, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem munkatársai, diákjai működtek közre.  A cikkeket jegyző huszonöt kutató – köztük akadémikusok, Lendület-csoportvezetők, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai – lépésről lépésre haladva, kaleidoszkópszerűen ismerteti az olvasókkal a részecske- és magfizikai elméleteket, a CERN-ben működő berendezéseket, a segítségükkel végzett kísérleteket, valamint a felfedezések jelentőségét. A szerzők közül többen a CERN munkatársai, a kiadványt bemutató rendezvényen Szillási Zoltán, Krasznahorkay László, László András, Béni Noémi és Veres Gábor Svájcból élő videokapcsolatban osztotta meg személyes tapasztalatait a kutatók munkájáról. Szintén videokapcsolatban jelentkezett be és beszélt a Higgs-bozon felfedezéséről Trócsányi Zoltán akadémikus Debrecenből, aki tavaly, a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében „Az isten-részecske” címmel tartott népszerű előadást. Írásában a sötét anyag és a sötét energia kutatásának távlatait tekinti át. Hernáth Szabolcs és Hajdú Csaba a vizsgálatok informatikai hátterébe nyújt bepillantást, Barnaföldi Gergely Gábor és Csanád Máté pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogyan járulnak hozzá az LHC ALICE és a RHIC PHENIX detektorral mért adatok az ősrobbanás folyamatának megértéséhez.

A lap a szerkesztők és szerzők szándéka szerint egyszerű, világos stílusának, egyben magas szakmai színvonalának köszönhetően a középiskolai és felsőoktatási tananyag kiegészítéséül is szolgálhat. „E különszám fő feladata, hogy megszerettesse a fizikát azokkal, akik egyszer természettudósok, oktatók, mérnökök lesznek. A célcsoport nem a fizikusok, a fizikatanárok, hanem a középiskolás diákok. Szeretnénk megmutatni nekik: a fizika szép” – fejtette ki Horváth Dezső szerkesztő, az MTA Wigner Kutatóközpont osztályvezetője, az MTA Atomki tudományos tanácsadója, a Debreceni Egyetem magántanára.

 

Kapcsolódó posztok:

A bejegyzés kategóriája: Blogzine
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.