Mi várható, ha az USA-Kína kereskedelmi háború tovább fokozódik?

Úgy tűnik, hogy a piacok beárazták a legfrissebb vámokat, de egy kiterjedt kereskedelmi háború esélye továbbra is jelentős. A gazdasági elemzésekre épülő különböző piaci forgatókönyvek azt mutatják, hogy egy világszintű kereskedelmi háború a globális eszközök árát 10%-kal csökkentené, mindezt úgy, hogy leginkább az amerikai befektetőket terhelné a változás.

Miután az acél és alumínium vámtarifákat megemelték márciusban, megtorló fenyegetések érkeztek Kínából és az USA-ból is. Egy ilyen szemet szemért viszálykodás akár valódi konfliktussá is válhat a két ország között. A közgazdászok jelentős többsége egyetért abban, hogy ennek negatív hatása lenne az USA gazdaságára. Az OECD és az IMF tanulmányai ennél is tovább mennek, egyhangúlag azt állítva, hogy egy kereskedelmi háborúban nincsenek győztesek.

Kereskedelmi háborúk
Két hipotetikus forgatókönyvet vetettünk össze: az első egy USA-ra és Kínára korlátozódó kereskedelmi háború, a második pedig egy olyan kiterjedt versengés, amelyben már minden ország megemeli az egymással szembeni vámtarifáit. Mindkét forgatókönyv esetén a globális piac lelassul és az infláció rövid távon belül megnő. Az USA dollár relatíve felértékelődik a jüannal szemben a jüan iránti alacsony kereslet miatt, amit a kétoldalú kereskedelem csökkenése okoz.
Az MSCI stressz-tesztelő eszközeivel megvizsgáltuk a forgatókönyvek hatását egy globális részvény és fejlett piaci államkötvény portfólióra. Az eredményeket a március 8. (ekkor írta alá Trump elnök az acél és alumínium árát befolyásoló utasításokat) és április 4. közötti időszakban realizált hozamokkal vetettük össze, hogy megmérjük, milyen mértékben árazták be a piacok egy kereskedelmi háború lehetőségét.

Az eredmények
A valuta ingadozások hatását figyelmen kivül hagyva, a globális részvénypiac mindkét forgatókönyv esetében veszít értékéből, a veszteségek a teljeskörű kereskedelmi háború esetén azonban nagyobbak. Az államkötvényekben két eltérő hatás mutatkozik: a lassuló növekedés lefelé irányuló nyomást helyez a hozamokra, ami a nominális hozamoknál részben kiegyenlítődik a pozitív inflációs sokk miatt. Összességében ezek a kötvények mindkét forgatókönyv esetén nyernek, de a nyereség nagyobb az USA-Kína korlátozott kereskedelmi háború esetén, ahol az inflációs sokk kisebb. A valuta hatást belekalkulálva mindkét forgatókönyv esetén a globális részvény és a kötvény hozamok kapcsán a legrosszabbul az USA-beli befektetők járnak az erősödő USA dollár miatt.

De mit is jelent ez pontosan?
A március 8. és április 4. között létrejövő hozamok hasonlóak voltak egy USA-Kína kereskedelmi háború feltételezett forgatókönyvéhez, ami azt sugallja, hogy a tőkepiacok nagyjából beárazták ezt a forgatókönyvet. Ugyanakkor, azt látjuk, hogy egy körülbelül 10%-os árzuhanásra van esély, ha a helyzet egy globális kereskedelmi háborúig vezet.
Annak ellenére, hogy a Kína-USA forgatókönyv erősen közelít ahhoz, ami valóban megvalósult a vizsgált periódusban, a kínai tőkepiac felül teljesített a forgatókönyvben elvárthoz képest. Ez egyelőre azt vetíti előre, hogy a pénzügyi piacok rugalmasabbnak tekintik a kínai piacot, mint a modellezett forgatókönyv, míg az USA piacok szinte teljesen pontosan beárazták az új vámokat.

A cikk szerzője: Thomas Verbraken, Executive Director, Risk Management Research

Eredeti cikk:
https://www.msci.com/www/blog-posts/what-if-the-u-s-china-trade-war/0911724276?utm_source=onemsci&utm_medium=email&utm_campaign=onesmsci_msci_monthly_04_2018

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.