Mit tegyen, aki Jeremie-nek kicsi, nagybácsinak nagy?

Igény, az volna rá – hangzik a vicc poénja. Akit a vicc érdekel, az keressen rá a Guglin, itt nem idézzük, mert nem P.C., azaz politikailag nem korrekt. Meg különben sem szeretjük az ilyen vicceket. Akit viszont ez a bejegyzés érdekel, az inkább olvasson tovább. – Itt a Dayone bejelentés és sztori! Hazai multicéges menedzserek a hazai startup-okért!

Nah’ szóval: igény már hosszú évek óta volna egy olyan kockázatitőke befektetői csapatra, amely végre „lehajol a sárba a gesztenyékért”. Hosszú évek óta most először látszik komolyan körvonalazódni ugyanis egy olyan befektetői gárda, amelyik nem csak minimum 100-200 millió forint felett fektetne be. Kizárva ezzel azokat az ötletgazdákat, akinek csak egy jó ötletük van és egy-két ismerősükkel faragtak már otthon valamit, de legtöbbször még a cégalapításig sem jutottak el.

A tipikus startup az első időkben pontosan ilyen, nem pedig százmilliókat váró komoly vállalat. Ebben a fázisban legtöbben anyuka-apuka, vagy inkább a gazdag nagynéni-nagybácsi segítségét kérik, esetleg ismeretségi körben kalapoznak 10-20 millió forintot, hogy fél-egy évre meglegyen a pár fős csapat fizetése, egy kis szerződés tesztekhez, vagy próbagyártáshoz, ilyesmi. Persze sokszor nem jön össze a pénz, így a fejlesztő elmennek állásba egy multihoz, ötletőket pedig a sutba hajítják. A fő gond az, hogy kezdő ötletgazdák ebben a fázisban egyszerűen képtelenek (értelmesen, az üzletre) elkölteni akárcsak 100-150 millió forintot is, ez a profi menedzserek és marketingesek kiváltsága…

No, a poénokat tegyük végre félre és jelentsük be: megszületett kis hazánk első „üzleti angyal közössége”. Hogy ez mi a szösz? Egy olyan „okos”, első körben 400 millió forintot összeterelő kockázatitőke alap, amely egyenként nagyjából 20-80 millió forintot fektetne abszolút kezdő cégekbe, hogy azokat pár éven belül kockázati tőkebefektetőknek (például Jeremie alapoknak, vagy külföldi „kockatőke” alapoknak), vagy egyenesen szakmai befektetőknek adja tovább. Persze búsás haszonnal.

Aki esetleg nem tudná, magvető tőkének (seed capital) hívják a modellt. A szerdán bejelentett alapot pedig Day One Capital-nak. Az alapítók névsora magáért beszél: Straub Elek ex-Matáv (pardon: ma már Magyar Telekom) főnök; Simó György ex-főnök, Origo.hu, Iwiw.hu alapító és Magyar Telekom volt vezérigazgató-helyettese; Kákosy Csaba, egykori gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Molnár András, az OTP csoportba tartozó Portfolion Zrt. (az egyik legismertebb Jeremie alap) jelenlegi befektetési igazgatója. A négy ismert arc már össze is dobott 80 millió forintot, a hiányzó 320 milliót pedig nyár végéig bőven összeszedi az Equilor Zrt. – ígérték a minapi bejelentés alkalmával.

Multicéges menedzserek angyalként - hajrá!

A célzott cégek körét az innováció alapú vállalkozások adják, főként az informatika, internet, távközlés, energetika és pénzügy területén. De minden ötlet szóba jöhet, ami villámgyors növekedéssel kecsegtet, nagyon elhivatottak az alapítói, és természetesen (tágabb értelemben) valamilyen technológiai újítást valósít meg.

Eddig 30 ötletgazdával (sok esetben már létező kisebb céggel) tárgyaltak, de a következő két évben több száz lehetőséget vizsgálnak meg. Az első befektetési döntések még az idén várhatók. A befektetési alap PSZÁF engedélye rövidesen meglesz. Az alapítók az vállalták, hogy fizetést nem kérnek, csupán évi 5 százalékos kezelési díjat. Cserébe évi 17 százalékos megtérülést fizetnek a befektetőknek, és csak az e feletti részt tartják meg sikerdíjként. Várakozásaik szerint 5-10 cégbe fektetnének be. Kákosy Csaba várakozásai szerint 10 cégből 4-nek kell nagyon bejönnie ahhoz, hogy elégedettek legyenek. Ha négy további cég átlagos értéknövekedést hoz, kettő pedig megbukik, az még elfogadható lenne. Az őszinte vallomás sokak szerint kissé még mindig optimista a magyar rögvalóság keretei közt. Simó György azonban leszögezte: ők nem Jeremie alap, azaz külföldön is nézelődhetnek befektetések után. És főleg Európában, vagy például Németországban szeretnének exit partnereket keresni.

Ráadásul annyiban is más ez sztori, mint a nagyban focizó kockatőke, hogy itt a négy alapító, és más befektetők is nagyon aktívan, napi szinten beleszólnának a pártfogolt cégek döntéseibe, működésébe. Vagy többséget kérnek, vagy pedig főnöki jogosítványokat – derült ki Straub Elek szavaiból.

Emellett nagyon szigorúan meghatároznák a kilépést a befektetésből, hisz az alap teljes élettartama 6 év lesz. (Így aki befektet, az adómentes tartós befektetési számlára (tbsz) helyezheti az alap jegyeit. Persze ne tessék sietni, a minimális befektethető összeg 15 millió forint, és hat éven belül legfeljebb a kibocsátónak, vagy más társnak lehet jobbára eladni az egyenként egymillió forint névértékű befektetési jegyeket.)

Bár, mint a neve is mutatja, kockázatos a vállalkozás. A cégeket azonban könnyebb lehet eladni, mert elvben egy korrekt, kiérlelt és működő céggé formált ötlet után már a Jeremie cégek ma is kapkodnak. Az elképzelést tehát jó. A csapat is ütős. Valószínűleg őszre meglesz a pénz is. És évvégére az első saját befektetések.

Hajrá Day One Capital csapat. Segítsetek, hogy az ötletek ne a fiókban porosodjanak.

One thought on “Mit tegyen, aki Jeremie-nek kicsi, nagybácsinak nagy?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..