Hírelemzés: új elnök a NIH élén
Szeptemberben nagy hullámokat vert a Gazella pályázat, amelyet a NIH koordinált. Nemcsak a közösségben, hanem a hivatalos helyeken is. Aztán decemberben már rebesgették… számos forrástól hallottuk, hogy a NIH mb. elnöke helyett új elnök érkezik. A hullámok lassan partot értek… Az okokok részben köztudottak. Még sem erről akarunk beszélni… (UPDATE 01,25 szavazás!)
Mert igazából nem a NIH vezetőjének a személye a fontos. Nem erről szól az elindult folyamat, amelyet NGM-es forrásaink más folyamatnak tudnak be. Legalábbis a start-up világ szempontjából. Mert a vezetőváltásnak két fontos üzenete van.
1 – ERŐSÖDIK AZ INNOVÁCIÓS TERÜLET
Az egyik, hogy itthon az innováció igenis kezd fontossá válni. Immár nem mindegy, hogy mennyire erős egy ilyen szakhivatal vezetése és milyen szakmai irányultságot kap. A hírből kiderül, hogy erős szakmai és politikai háttérrel rendelkező vezető áll majd a hivatal élére. A kiválasztás folyamata is hosszú volt. Forrásaink szerint két felkért potentát sem vállalta el. Azaz igenis tétje van annak, hogy ki lett a NIH vezetője. És ez jó hír! Ez a terület komoly felértékelődését jelenti!
Ezt a feltételezésünket erősíti az az info is, hogy hetek óta lázas készülődés folyik és az NGM-be költöznek az innovációs alap munkatársai. Illetve már olyan pletykát is hallottunk, hogy egy új K+F minisztériumnak az alapjai készülnek, amely nem az NGM berkeiben épülne fel.
Persze ez csak pletyka, de mindenképpen az „innovációs” irány erősödését jelenti! És talán átértékeli azt a képet, amelyet eddig a Budapest HUB kapcsán a start-up világ elkezdett „magának” építgetni. Mert ez egyelőre csak egy vízió, hogy „start-up főváros lehetnénk 2020-ra”. Ennél fontosabb és „földhöz ragadtabb” üzenet az, hogy az innovációs területnek kell erősödnie. Hiszen ebben nemcsak az innovatív mikrovállakozások (azaz „start-up-ok”), hanem a KKV szegmens is erősen érdekelt! Sokkal szélesebb gazdaságélénkítési platform… és ezzel, aki a sorok között tud olvasni, az talán érti, hogy mire gondolok… látja, hogy milyen vélemények feszülnek mostanában az NGM belső stratégiaalkotási folyamataiban… legalábbis amik „insider” infokként kiszivárognak.
2 – ÚJ KORSZAK NYITÁNYA
A NIH vezetőváltásának másik fontos aspketusa pedig az az üzenet, hogy a start-up közösség véleménye számít.
Mert a közösség nyáron felmutatta, hogy igenis lehet olyan szakmai vélemény, amely részben magyarázkodásra készteti azokat, akik nem a közösen elvárt normák alapján döntenek, vagy próbálnak irányítani szakmai közösségeket (lásd a start-up világot).
Mert nekünk start-up-oknak fontos volt, hogy az inkubációs terület miként indul. És ez több volt egy egyszerű, hagyományos pályázatnál!
3 – ÉS A HULLÁMOK ISMÉT
Hogy lássátok mire gondolok. Ma a hír hallatán többen kérdezték tőlem, hogy mi a véleményem és hogy látom azok után a NIH elnök-cserét, hogy ősszel kritikus hangot ütöttem meg vele szemben. Érdekes kérdéseket kaptam és fejben mindenki egyre gondolt. Mire?
Ma például beszélgettem egy nemzetközi gazdasági kamara vezetőjével. Külföldi magyar üzletemberrel, aki nagy multicégeket képvisel. És ő is a hír kapcsán a Gazella dolgairól érdeklődött és arról, hogy a zsűriben szereplő egyik hiper sikeres, privát cég fiatal vezetője vajon miért nem határolódott el anno a folyamattól, amely hirtelen nem a piaci irányba ment? Miért nem mondta azt, hogy „bocsi nem erről volt szó”? És a nem-értésének adott hangot, hogy egy nemzetközileg erős piaci szereplő vezetője, miért nem lép vissza egy hivatal szakmai felkérésétől, ha az bármilyen közösségi vagy szakmai visszatetszést vált ki… miért nem a közösség irányába dönt… érdekes volt ezt a kérdés felvetést hallani. És elgondolkoztam.
Mert igenis a start-up-oknak úgy kell gondolkozniuk, ahogy a nemzetközi ökoszisztémában elvárják tőlünk. Azon normák szerint. Hiszen az USA-ban és a Szilícium völgyben a piaci szereplők írják a szabályokat és nem ismerik az „állami vagy EU-támogatás” fogalmát. Ott nincs ilyen. És mégis hatékonyan működik. Ezek a normák pedig a közösség és a piac, nem pedig hivatali szubjektum, vagy bürokrácia mentén működnek.
Szerintem ennyiből ez egy fontos lecke volt a start-up világ fejlődése kapcsán. És egy új korszakot nyitott. Kezdünk a hazai start-up világ gyerekkorából (lásd 2008-13) átmenni a tinédzser korba. Izgalmas időszak következik: lesznek erős inkubátoraink, lesz egy felértékelődő innovációs terület, és remélhetőleg végre lesznek piaci exit-ek is. Legalábbis ezt jósoljuk 2014-től.
4 – AZÉRT KÖSZÖNJÜK KORÁNYI LÁSZLÓNAK!!
A Gazella és Korányi László vezette hivatal eddigi eredményei tehát mérföldül szolgálnak a start-up világ fejlődésében. László több éves kűzdelme és kitartása révén valósulhatott meg az első Gazella pályázat. És anno hiába kritizáltuk Lászlót, ez mindenképpen kiemelkedő és elismerendő szakmai tett, igazi vívmány!
Végül köszöntjük az új vezetőt, akitől az innovációs terület felértékelését és új programokat várunk. Kíváncsian várjuk a folytatást és egy új start-up korszak nyitányát!
Fiúk, ez így nem elemzés, ez bennfentes látszatot keltő fenékbe bújás, amolyan üzenet, hogy már jó előre tudják, hogy ti szeretni fogjátok az új vezetést.
Miért kellenek az ilyenek, hogy „a zsűriben szereplő egyik privát cég fiatal vezetője vajon miért nem határolódott el anno a folyamattól”? Aki tudja, hogy kiről van szó – és az insider olvasók 80%-a tudja -, annak ez kínos, hiszen azt érzi, hogy úgyis mindenki tudja, kiről van szó, és azt, hogy ez a maszatolás csak amolyan „oknyomozósdi”, ahol akkor stílusos az írás, ha homályosan fogalmaznak, ha utalgatnak, ha fél szavakból érthetik meg a klubtagok, hogy mi a tuti, azaz „mi vagyunk a beavatott elit”. Aki meg nem tudja, hogy kiről van szó, azért érzi kínosnak (vagy még inkább kínzónak), mert egy ilyen oldalt éppen azért olvasna, hogy megtudja, hogy melyik cég melyik embere vett részt a zsűrizésben, és mi az az ok, ami miatt szólt/nem szólt/akart szólni. Helyette még kevésbé fogja érteni, hogy kik a szereplők és mi a szerepük, és csak kiábrándul ebből az egész fene nagy startup világból, hiszen azt fogja érezni – az írás alapján joggal -, hogy ez is pont olyan, mint a magyar közélet: kétkulacsos, ide nyaló, oda rúgó, szembe mosolygós, hátulról hátba döfős – egyszóval nem sok kedvet csináltok az egészhez.
És úgy egyébként: komolyan azt gondoljátok, hogy „kezdünk a hazai start-up világ gyerekkorából (lásd 2008-13) átmenni a tinédzser korba” pusztán azért, mert a Fidesz kormány alatt egy állami hivatalt, amely sok pénz sorsáról dönt, megkap egy fideszes politikus hűbérbirtokként? (Egyébként azért, mert az elődje elkövette azt a hibát, hogy egy pályázaton olyat is nyertesnek hirdetett, akinek a közvetlen rokonsága a föld színéről is eltüntetendő liberális oldal ex-politikusa.) Nem az lenne a felnőtté válás első lépése, ha szakmai berkekből származó, politikai oldalaktól mentes, vagy legalább annak látszó ember kerülne egy ilyen hivatal élére? A cikkben is emlegetett „nyugaton” nem ez lenne a normális? Ha fel akarunk nőni, nem ezt kellene végre itthon is csinálnunk?
Okés Don, az első bekezdésedben igazad van: betettem az idézet mondathoz a linket, amiből kiderül kire gondoltam. A második bekezdésed kapcsán nem tudok véleményt formálni, mert az lényegében politikai állásfoglalás és ezen a blogon nem politizálunk (amúgy sem)
Bocs Csaba, de ez így hiteltelen. Azt mondod, hogy „Mert igenis a start-up-oknak úgy kell gondolkozniuk, ahogy a nemzetközi ökoszisztémában elvárják tőlünk. Azon normák szerint. Hiszen az USA-ban és a Szilícium völgyben a piaci szereplők írják a szabályokat és nem ismerik az “állami vagy EU-támogatás” fogalmát. Ott nincs ilyen. És mégis hatékonyan működik. Ezek a normák pedig a közösség és a piac, nem pedig hivatali szubjektum, vagy bürokrácia mentén működnek.”
Ugyanakkor meg telejesen ki voltál akadva, mikor az általad indított accelerátot nem nyert a Gazella pályázaton???? Ráadásul itt kis túlzással azt akarod sugallni, hogy a nyilvános felháborodásod hatására bukott Laci bá, meg hogy Árvainak el kellett volna határolódnia a döntéstől?! Mi van?!
Egyetértek Veled a fenti idézeted kapcsán: a magyar start-up ökoszisztéma nem az állami ingyenpénzek hatására lesz fejlettebb. Pont.
Azzal is, hogy érettebb lett. Talán még azt tenném hozzá, hogy még mindig sok munkát kell beletenni a kultúraváltásba, ahol épp a start-upok terén állunk jobban és a „hagyományos” innováció területén pedig a béka segge alatt. Aminek egyik oka az innováció terüeltén mozgó cégek, intzémények, intézetek pályázati pénz orientáltsága. Nagyon-nagyon nehéz meló lesz ezt átfordítani paici alapú és fókuszú innovációba. Dolgozunk rajta:)
Értem Zsolt, de ez csak „hírelemzés”. A Gazella nyert-nem-nyert kérdéssel már nem akarok foglalkozni, ott többször leírtam, h mi volt a gondom. Az akkori véleményem talán autentikusnak számított, mert csaknem egy évig részt vettem a kiírás megírásában (opponatőrként), majd pályázóként is láttam megvalósulását, és az utóvisszhangját is láttam több hivatalos helyen.. de mondom azzal már nem akarok foglalkozni!
Nincs mit szépíteni a helyzeten:
–
Spaller Endre személyében egy abszolút dilettáns került a NIH elnöki székébe.
–
Márpedig egy tárgyilagos ember ebből a hírből kizárólag csak azt a következtetést vonhatja le, hogy a NIH jövőbeli tevékenysége még a korábbinál is nagyobb mértékben fog elrugaszkodni a szakmaiságtól, a korrektségtől, az ésszerűségtől és az elemi józan észtől.
–
Korányi Lászlóval sok mindenben nem értettem egyet, de ő legalább az innováció elismert szakértőjének számított. Tehát tőle még várható volt az, hogy a döntéseiben a hazai innováció érdekeinek képviselete felé közelítsen.
–
Tehát senki sem állíthatja, hogy ne lett volna Spallernél sokkal jobb személy a posztra.
–
Az a tény tehát, hogy nem őt, hanem egy szakmailag nulla embert neveztek ki az NIH elnökének, egyértelművé teszi azt, hogy a NIH feladata az elkövetkező időkben NEM a hazai innováció szolgálata lesz.
–
Innentől kezdve viszont már nem arról van szó, hogy „nem az elnök személye a fontos”.
–
Hanem arról, hogy „nem az NIH a fontos”.
–
Vagyis arról, hogy a belátható jövőben nem az NIH lesz a hazai innováció segítője.
–
Még szerencse, hogy a Horizon 2020-ban már kifejezetten szorgalmazzák, hogy a pályázók közvetlenül Brüsszellel legyenek kapcsolatban.
–
Ez sokat segít majd abban, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatva az NIH ostoba szeszélyeinek.