Nyitni kéne – Intel verseny 1. rész

Az Intel meghívására és a Magyar Innovációs Szövetség jóvoltából részt veszek az Intel európai startup versenyén, az IBCE 2012-n. Helyszíni tudósítás Sopot-ból, Lengyelországból.

Tegnap (hétfőn), az első nap a versenyző csapatok bemutatkozásával telt és a meghívott startup segítőkből (coacher), mint amilyen én is voltam kétfős csapatokat állítottak össze. Én Páwellal, egy lengyel egyetemi tanárral kerültem össze és 3 startupnak kellett 3 x 45 percben tanácsokat osztogatnunk. Utána ebéd, majd délután a „freestyle coaching” következett – amely szabadon vett tanácsok kérése – osztogatása, kissé komolyra véve, de mégis szabadon – amolyan „okosság orgia”. Pávellal jó volt oktatni, okosnak lenni, mert előzetesen akkurátusan kinyomtatott minden infot, amit az adott startup-ról tudnunk kellett. Így persze könnyű volt okosnak lenni.

A versenyző csapatokról részletesen nem írok, majd a nyerteseket bemutatom. A döntés holnapra, szerdára várható. A tét egyébként nem kicsi: egyrészt nyerni a nemzetközi mezőnyben, amely kelet európai csapatok mellett spanyol, dán startupokkal van színesítve (magyar sajnos nem jutott be). Másrészt 50 ezer dolláros fődíj és egy ösztöndíj a Berkley egyetemre. Szóval fölöttébb érdemes hajtani!

EGYÜTT HAJÓZUNK VALAHOVÁ – DE MIÉRT IS?? 

Meglepő, de az az érzésem volt, hogy mégsem ez hajtja a résztvevő startup-okat. Van egy

olyan alapvetően barátságos légkör és háttér szellemiség, amely meghatározó az egész esemény során. Ezt érezni a szünetekben, közös vacsorákon, amikor vadidegen emberek mellé keveredtem. Mindenki kíváncsi volt arra, hogy honnan jöttem és mit csinálok? Majd szerette volna elmondani a saját történetét, mindenki komolyan vette azt, hogy mások után azonnal érdeklődjön. Bolgár inkubátor vezetővel, spanyol startupperrel és bolgár születésű dán startup oktatóval, vagy izraeli ötletemberrel is beszélgettem. Utóbbi egyébként a fogyás „világmegváltó” megoldását ültette be egy startup-ba, amit mintegy félórán keresztül értetlenkedve hallgattam a freestyle coaching alatt. De persze nagyon megrögzött volt és szimpatikus, ahogy hitt a világmegváltásban! Drukkolok neki, hogy nyerjen, még ha gyanúval fogadtam az ötletét…

Az az érzésem alakult ki, hogy valami közös nyelv van kialakulóban, valami baráti vagy inkább tudásbeli közös kapocs, amelybe minden nemzet azonnal beletartozik, ha benevez a startup ökoszisztémának nevezett nagy gyűjtőbe. Valami hasonló hajóban evezünk, aminek a célja elérni azt a partot, ahol a legjobb startup-ok élnek, ahol mindenki startup-ot gründol, vagy finanszíroz vagy oktat. Maga ez a közösség a cél, és nem holmi meggazdagodás vagy világsiker – ez volt az érzésem!

ÉS MI VAN NÁLATOK OTT, MAGYARORSZÁGON….?

Sokan érdeklődtek (szinte) gyanakvóan, de mégis bizakodóan (!) a hazai gazdasági helyzetről (ezt korábban nem tapasztaltam…). Majd többen gratuláltak is, hogy itt klassz startup világ van, mert van egy Prezink! Bizony erre hivatkozott egy lengyel és egy spanyol startup arc is! Mikor visszakérdeztem kiderült, hogy náluk sajnos nincs semmi ilyen híres. Aztán ahogy ilyen sikersztorikról kezdtem el érdeklődni más nemzetiségüeknél, akkor kiderült, hogy például Dániában hatalmas startup láz van. Az egyetemeken tanítják az entrepreneurshipet (lásd a lengyeleknél is!!) és mindenhol meeetupok, startup események vannak. Ennek ellenére szomorúan válaszolták a kérdésemre, hogy még nem tudtak sikersztorit felmutatni.

Szóval becsüljük meg mi magyarok a mi „kis” sikersztorijainkat! Még ha egyelőre alig veszünk részt a nemzetközi vagy akár a kelet közép európai ekoszsiztémában, akkor is már tudnak rólunk. A Prezin keresztül például (de már a Ustreamet nem ismerték sajna..)

NYITNI KÉNE, DE GYORSAN!

Szóval nagyon gyorsan nyitni kéne! Kifelé és sürgősen részt venni, belefolyni az erurópai startup folyamatokba! Tanulni az egyetemen az entrepreneurship-et, technológiai transzfer irodákat nyitni, de nem csak úgy, hanem startup módszerekkel… itt arra gondolok, hogy amikor az állam az EU-s támogatásokból kihelyez több száz milliós K+F támogatásokat minicégeknek, kutatóknak, akkor bizony megkövetelhetné, hogy azok a forrás felélése után megjelenjenek a piacon, akár úgy, hogy startuppá válnak. Erre megfelelő oktatási, támogatási és inkubációs eszközök kellenének.

Páwel, a coach társam elmesélte, hogy ő a varsói városházán (nem minisztériumban!) foglalkozik startup-ok támogatásával, olyan programokkal, amelyek az entrepreneurship eszmét oktatják és terjesztik. És valóban nagyon jártas volt, igazán gyakorlatias tanácsokat adott a startup-oknak. Tehát már kelet európa más országaiban is terjed a startup világ, annak tudásbeli és hálózati fundamentumai kezdenek kiépülni. Egyelőre előnyben vagyunk és részei tudunk lenni ennek az ekoszisztémának, hiszen jó projektjeink vannak. De gondoljunk csak a moszkvai Szkolkovóra, amely erejét éppen az USA-beli barátainktól hallottam anno… Nézzétek meg a Szkolkovo website-ját (ja ez az orosz Szilícium völgy, állami projekt!) és azt az erőt, ahogy nyomulnak a startup világban. Vagy nézzétek meg ezeket az eseményeket, ahol több kelet közép európai várost kapcsolnak össze a startup vetélkedés révén. És nézzük meg, hogy mi miért nem veszünk részt ebben. De bizony ott kellene lennünk!

—-

Erre jó az Intel versenye, hogy találkozhatunk európai társainkkal. Ez bizony a gazdaságfejlesztésnek a gyakorlati része. Amely fejlődik, halad és mindezt öntevékenyen!

Nos beizzultam, bocs. A következő utibeszámoló már tárgyszerűbb lesz – ígérem! Ma zsűrizés zajlott és holnap lesz a döntő. Kiderül kik most a legjobbak az európai versenyben!

Folytatjuk. Sopot, Lengyelország. Insider.