Ez a sors vár a világgazdaságra

Globális gazdasági kilátások 2018-ig. Kapaszkodjatok!

Öt évvel a 2008-09-es recesszió után, még mindig magas kockázatúnak számít a globális gazdaságban a határokon átívelő kereskedelem. Bár a D&B elemzői bizakodóak a globális gazdaság növekedését illetően, a fellendülés jobban elhúzódik, mint a múlt században bármikor és a növekedés még mindig elmarad a megszokottól. 2000-2007 között a globális reálnövekmény átlagosan évi 3,7% volt, míg 2009 és 2014 között 2,2% volt évente, áll a D&B nemzetközi cégminősítő elemzésében, mely többek között Magyarországon a Bisnode csoport tagja.

A 132 országból mely D&B minősítéssel rendelkezik, 94 osztályzata romlott 2008 első feléhez képest, melyből 56 három, vagy több kategóriával lejjebb csúszott vissza. Ezzel szemben csupán 16 gazdaság javított besorolásán ugyanezen időszakban, és mindössze kettő lépett előre több mint két osztályzatot. Bizakodásra ad okot azonban, hogy 2014 első felében több ország osztályzata javult, mint amennyié romlott (lásd Táblázat 1), bár a fellendülés ezen szakaszában már jóval több ország javulására lehetett számítani.

Az euró válságnak még közel sincs vége, ennek ellenére az európai országokat érintette leginkább a felminősítés, míg politikai és biztonsági (mintsem gazdasági) okokból kifolyólag történt a leminősítések fele, például Argentína, Irak, Líbia and Ukrajna esetében.

A januári jelentés óta javultak a globális gazdasági kilátások a 2015-2018 közötti időszakra a reál GDP növekedés tekintetében (korábban átlagosan évi 3,1% volt az érték), bár a 2014-re szóló előrejelzés maradt 2,7%. (lásd Táblázat 2). Mindemellett megállapítható, hogy a globális mutatók elrejtik a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Habár a 2014-es Észak-Amerikai reál GDP növekedésre vonatkozó előrejelzések pesszimistábbak, mint januárban voltak (2,8%-ról 2%-ra csökkent), az éves átlag 2015-2018 közötti időszakra 2,9%-ról 3,5%-ra emelkedett, a januári előrejelzéshez képest. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségre vonatkozó előrejelzések mind az öt évre vonatkozóan növekedtek, évi átlagosan 3, 8%-ról 4, 7%-ra. Ehhez hasonlóan az év eleji kilátásokhoz képest mára a szubszaharai (közép- és dél-afrikai) reál GDP növekedés 5%-ról 5, 8%-ra emelkedett. Az európai növekedésről szóló előrejelzések szintén optimisták, 2014-es évre 1,2%-ről 1,4%-ra, 2017-re 2,2%-ről 2,3%-ra és 2018-ra 2,3%-ról 2,4%-re emelkedtek. Közel-Kelet és Észak-Afrika már vegyes képet mutat, reál GDP növekedésről szóló előrejelzés 2014-re és 2015-re 1 század százalékponttal csökkent a januári értékekhez képest (3.3% és 3,8%), ellenben növekedett 2015 és 2018 közöttre. A kelet-európai és közép-ázsiai térségre, illetve Latin-Amerikára és Karib-térségre vonatkozó előrejelzések mind az öt évre jóval pesszimistábbak, mint januárban voltak. Az előbbi térségre szóló reál GDP növekedés előrejelzések az átlagos 3,3 %-ról 2,9%-ra csökkentek, míg az utóbbi esetében 8 század százalékponttal (2,7%-ra) csökkentek.

Táblázat 2: Reál GDP növekedés régiónként (%)

Fejlődés a feltörekvő piacok átalakításban

A feltörekvő piacok újjáéledő növekedése segített a világgazdaságnak kilábalnia a 2008-09-es recesszióból. Ennek ellenére a feltörekvő piacok recesszió előtti és utáni pár évben elért sikere elrejti a strukturális reformok szükségességét számos országban. Amint a globális növekedés lendülete lassult egyértelművé és sürgetővé váltak a feltörekvő piacok nehézségei. Valóban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a feltörekvő gazdaságokra nem lehet egységes halmazként tekinteni.

Ezen gazdaságokat 3 szempont – külső egyensúly bizonytalanságai, hosszabb távú kínálati oldal átalakítása és politika és szociális sebezhetőség – szerint elemezve határozottan előtűnnek az őket leginkább jellemző erősségek és gyengeségek. A D&B a 25 vezető feltörekvő piac (Angola, Argentína, Brazília, Chile, Dél-Afrika, Egyiptom, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Lengyelország, Malajzia, Mexikó, Kína, Kolumbia, Magyarország, Nigéria, Oroszország, Románia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, Venezuela és Vietnam) elemzésével arra kereste a választ milyen lehetőségeket és kockázatokat rejt ezen országok vállalkozásaival való kereskedelem és befektetés.

Az elmúlt 5 év során különböző makrogazdasági mutatók vizsgálatával (melyek előzetes vizsgálatok alapján lényegesnek bizonyultak egy ország külső egyensúly bizonytalanságainak megállapításában) a D&B elemzői létrehoztak egy analitikus keretrendszert, amely értékeli a külső egyensúly bizonytalanságait egymáshoz viszonyítva. Az elemzés tartalmazza a gazdaság sebezhetőségének változását miközben figyelembe veszi a kockázatcsökkentő tényezőket, amit például a magas deviza tartalékot.

2014. június óta Lengyelország, Románia, Malajzia, Chile és Törökország a legsebezhetőbbek a külső egyensúly kockázataival szemben. 2013 decembere óta Magyarország kiesett a leggyengébb ötből, míg Malajzia sebezhetősége tovább nőtt.  Megtartva 2013. decemberi pozíciójukat, Fülöp-szigetek, Vietnam, Nigéria, Angola és Szaúd-Arábia vannak legkevésbé kitéve a hirtelen rövid távú tőkekiáramlás negatív hatásainak. Ez elsősorban az erős deviza tartaléknak, az alacsonyabb viszonylagos tőkebeáramlásnak és a globális gazdasági piacoktól való kisebb fokú pénzügyi elzárkózásnak köszönhető.

A vizsgált 25 ország többsége kevésbé sebezhető, mint 6 hónapja volt (lásd Ábra 1). Ez alapján általánosságban elmondható, hogy a feltörekvő piacok erősebb pozícióból vágnak neki 2014 második felének. Egyiptom, Kolumbia, Kína, Irán és Szaúd-Arábia azonban, Malajziához hasonlóan, gyengített pozícióján.

Ábra 1: Külső egyensúly kockázatai

A rövid távú sebezhetőség elrejtheti a gazdaság hosszú távú erősségét, az országok melyek láthatólag képesek kivédeni a rövid távú kríziseket, kevésbé jól strukturáltak, így nem tudnak teljes képességeiknek megfelelően fejlődni. Elemezve a kínálati oldal négy pillérében az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásokat, megállapíthatjuk, hogy mennyire jól használta ki az adott ország a beáramló tőkét a fellendülés éveiben. Ezen négy pillér a(z)

1, emberi tőke, mely megmutatja az adott ország munkaerejének minőségét és mennyiségét

2, fizikai tőke, mely az infrastruktúra és innováció termelő kapacitásának gyarapodását jelzi

3, gazdasági versenyképesség, mely az egymáshoz viszonyított előnyt tükrözi

4, gazdasági nyíltság, mely megmutatja az ország nyitottságát a világ felé

A 2. ábrán is jól látszik, hogy a rangsor legalsó helyein Argentína, Kolumbia, Indonézia, Irán, Venezuela, Nigéria és Angola találhatóak. Angola és Nigéria helyezése rámutat a több dimenziós elemzések fontosságára, hiszen ezen országok a külső egyensúlyt elemző listán még elől szerepeltek (elsősorban tőkepiacuk zártsága és viszonylag alacsony mértékű beáramlás miatt) .

Ábra 2: Hosszabb távú kínálati oldal átalakítása

Politikai és intézményi faktorok, melyek az elemzés harmadik fejezetét teszik ki, akadályozhatják vagy segíthetik a szükséges kínálat oldali átalakítás végrehajtását és egy rövid távú pénzügyi válság kezelésének képességét. A soron következő választások időpontját (minél közelebb van 2014 januárjához, annál valószínűtlenebb, hogy az ország szervezeti átalakításba kezd), a szervezeti szabályzatmódosítások bevezetésének lehetőségét és a politikai rendszer típusát vizsgálva, 7 országot emelhetünk ki, melyekben magas az akadály a változás és a pozitív reagálás előtt. Ezen országok Thaiföld, Ukrajna, Venezuela, Angola, Irán, Egyiptom és Nigéria. Ellenben Chile, Lengyelország, Törökország, Magyarország, Dél-Afrika és a Fülöp-szigetek politikai környezete és intézményei képesek arra, hogy jobban alkalmazkodjanak és megbirkózzanak a globális befektetői hozzáállásban bekövetkező hirtelen változásokkal.

Ábra 3: Szabályozás módosításának képessége

A három kockázati tényezőt elemezve az 5 leggyengébb ország Nigéria, Venezuela, Irán, Indonézia és Angola. Mindegyikük a hosszú távú kínálati oldali módosításokat tekintve bekerült a legrosszabb ötbe, és a legrosszabb hatba a szükséges politikai változások és szabályzatmódosítások bevezetésének képességét tekintve. Ellenben, ha a külső kockázatok szembeni rövid távú sebezhetőséget elemezzük, ezen országok kevésbé tűnnek kiszolgáltatottnak. Indonézia 12. volt a rangsorban, Venezuela 16., Irán 18., és Nigéria és Angola is a legkevésbé sebezhető országok között volt külső egyensúly bizonytalanságaikat tekintve.

A legkevésbé sebezhető országok között találjuk Chilét, Malajziát, Szaúd-Arábiát, Magyarországot és Lengyelországot. A szükséges politikai változások és szabályzatmódosítások bevezetésének képességét tekintve Chile, Lengyelország és Magyarország voltak a legerősebb három ország. Malajzia, Magyarország és Szaúd-Arábia az első öt között voltak a hosszú távú kínálati oldali módosításokat elemezve, míg Chile és Lengyelország az első 10 között szerepel. Mindamellett, paradox módon ezen országok (Szaúd-Arábia kivételével) a külső kockázatoknak leginkább kiszolgáltatottak között voltak.  Ezen elemzés eredményei is alátámasztják, hogy a feltörekvő piacokat átfogóan kell megvizsgálni, ha értékelni akarjuk, mennyire vannak kitéve a különböző kockázatoknak.